ESA Agenda 2025
(Rovat: Európai űrpolitika, Nyereség a kontinensnek - 2021.04.13 07:15.)

Az új főigazgató vezetésével működő Európi Űrügynökség (ESA) nyilvánosságra hozta a szervezet és az európai űrszektor közeljövőjére vonatkozó terveit.

Josef Aschbacher a tagállamokkal karöltve dolgozta ki az elkövetkező évekre szóló prioritásokat és terveket felvázoló összeállítást. Az ESA Agenda 2025 című, mindössze 17 oldalas átfogó dokumentum teljes szövege hozzáférhető az űrügynökség honlapján. Ugyancsak elérhető egy rövidebb szövegű, de gazdagon illusztrált összefoglaló is.

Josef Aschbacher, az ESA 2021. március 1-je óta hivatalban levő főigazgatója a tagállamok zászlói előtt. (Kép: ESA / S. Corvaja)

Az űrrel kapcsolatos európai ambíciók nagyok, és a tervek valóra váltásához szükség lesz az ESA és az Európai Unió (EU) az eddigieknél még szorosabb együttműködésére. Emellett fontosak maradnak az űriparral és a tudományos közösséggel fennálló kapcsolatok.

Az ESA Agenda 2025 először a legkönnyebben belátható következő 4 éves időszak kihívásait veszi számba, de kitér a hosszabb távú célokra is. Igyekszik megfogalmazni, hogy hová szeretne eljutni az európai űrszektor 15 éven belül. A fő cél, hogy az ESA a világ egyik vezető űrügynöksége maradjon, olyan küldetésekkel, amelyre a tagországok büszkék lehetnek. Ahogy a dokumentum fogalmaz, Európa űrambíciói a 2035 utáni időszakra nem szabad, hogy kisebbek legyenek, mint az Egyesült Államokéi vagy Kínáéi. Már most is rendelkezünk a szükséges tudással és űripari kapacitással. Amire a legnagyobb szükség van, az egy közös nagy európai vízió.

A dokumentum 2025-ig öt kiemelt területet nevez meg:

• az ESA–EU kapcsolatok szorosabbra fűzése,
• a környezetvédelem és a digitalizáció területén a magánszféra erősítése az űrszektorban,
• biztonsági célú űrprogramok fejlesztése,
• kiemelt figyelem a kritikus programok végrehajtására,
• az ESA belső szervezetének átalakítása.

Az ESA és az EU együttműködése alapvető az európai űrtevékenység alakításában. Jó példa erre a Galileo műholdas navigációs és a Copernicus földmegfigyelési program közös megvalósítása. Az ESA az szeretné, hogy a tagállamai kötelező és opiconális programjainak végrehajtásán túl, a Galileo és a Copernicus mintájára, az EU űrprogramja megvalósítójának szerepét is betölthesse. Új nagy, átfogó programokra lehet szükség, amelyekhez a politikai iránymutatást, a társadalmi igényeket és persze a pénzügyi támogatást az EU nyújtaná. Jelenleg az ESA-nak 22, az EU-nak 27 tagállama van, jelentős átfedéssel. Világméretekben az űrre fordított költségvetési források 16%-a köthető kontinensünkhöz. Mintegy 230 ezer munkahely kapcsolódik az űrszektorhoz. Jelenleg az űreszközöket előállító és pályára állító (upstream) űripari szektorban a világon keletkező árbevételek 35%-át (évi 9 milliárd eurót), az űralkalmazások területén (downstream) a 25%-át (70 milliárd euró) adja Európa.

A kereskedelmi űrtevékenység szédületes ütemben bővül. Az összefoglaló néven új űr (new space) néven emlegetett jelenség velejárói a kis méretű és költségű, fókuszált feladatú űreszközök fejlesztése magánforrásokból, az űrbe jutás innovatív megoldásai és költségeinek lefaragása. A szektorban új szereplők jelennek meg, gyorsul az innováció folyamata, növekszik a verseny, csökkennek az árak. Hogy többet hasznosítson az új űr korszakának előnyeiből, az ESA-nak szorosabban együtt kell működnie a start-up cégekkel, támogatásokkal, befektetésekkel segítenie kell tevékenységüket, hozzájárulva sikereik eléréséhez. Ugyancsak nagyobb szerepet kellene vállalnia az űrügynökségnek a zöld és digitális ipari forradalomban, amelynek hátterét jelentős részben épp az űralkalmazások – a távközlés, navigáció, műholdas földmegfigyelés – adják.

Az űrből érkező adatok alapvető fontosságúak az állampolgárok biztonságának megteremtéséhez. Gondolhatunk itt az időjárás (és az űridőjárás) előre jelzésétől kezdve a műholdas helymeghatározáson át a katasztrófa-megelőzéshez használható földmegfigyelési adatokig egy sor különféle területre. Az ESA kiemelt feladata továbbá az űrbeli biztonság szavatolása.

Ami a kulcsfontosságú programokat illeti, a lista első helyén a hordozóeszközök szerepelnek. Megfelelő rakéták nélkül ugyanis nem biztosított az eszközök űrbe juttatása. Így folytatni kell az európai hordozórakéta-fejlesztéseket, az egyre élénkülő nemzetközi versenyben. Az űr nagy szerepet kap majd az olyan jövőbeli technológiák fejlesztése során, mint az önvezető járművek és az okos városok. Az ESA azon is dolgozik, hogy a NASA-val való együttműködés révén, még az évtized vége előtt eljuthasson az első európai űrhajós a Hold felszínére. Az űrügynökség céljai között továbbra is központi helyet foglal el a körülöttünk levő világ, az Univerzum jelenségeinek minél jobb megértése. A szakemberek készen állnak olyan új módszerek és technológiák alkalmazására, mint a gépi tanulás, a nagy adatbázisok kezelése vagy a kvantumtechnológia.

(Illusztrációk: ESA)

Az ESA belső átalakításánál fő szempont a rugalmasság, a változásokhoz való gyors, dinamikus alkalmazkodás képességének megteremtése a szervezeten belül. A remények szerint 2025-re az űrügynökség „zöldebb”, fiatalabb és sokszínűbb munkahely lesz. A nők nagyobb arányban képviseltetik magukat a munkatársaik között, beleértve a vezetői szinteket is.