Európai mozaik – 2021. április (1. rész)
(Rovat: Európai űrpolitika, Európa igáslovai a világűrben , Az űrállomás és kontinensünk - 2021.05.03 10:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Űrpolitika

Philippe Baptiste a CNES új vezetője. A Francia Űrügynökség élére április első napján nevezte ki Emmanuel Macron elnök az űrszakmai körökben szinte ismeretlen (!) politikust. Baptiste 2017 májusa és 2019 áprilisa között Frédérique Vidal Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztériumában volt a kabinet vezetője. Tevékenykedett a miniszterelnök oktatási, ifjúsági és sportügyei tanácsadójaként, de volt már a Total olajipari óriáscég elnöke is. Dolgozott a Bouygues távközlési csoportnál és az IBM-nél is különféle magas beosztásokban. A CNES új elnöke egyébként mérnök, aki diplomáját Nancy-ban szerezte. A La Tribune szerint a francia elnök kifejezetten friss vért akart a francia űrtevékenység legfontosabb szervezetébe, aki szinte kívülről fogja látni a nagy összefüggéseket. Ezzel gyakorlatilag az ex-airbusos (és most a Nexterhez szerződött) Nicolas Chamussy-nek, illetve az Arianespace-nél dolgozó Stéphane Israëlnek gyakorlatilag semmi esélye nem volt.

Balra Jean-Yves Le Gall, aki megy, jobbra pedig Philippe Baptiste, aki jön

2020. októberi európai mozaikunkban írtunk arról, hogy Rodrigo da Costát bízták meg az EU GSA (European GNSS Agency) vezetésével. Akkor azt is megemlítettük, hogy „feladata egyáltalán nem kicsi, ugyanis neki kell levezényelni azt az átalakulási folyamatot, melynek eredményeként a GSA szervezete egy navigációs műholdrendszer tulajdonosából az Európai Unió Űrprogramokért Felelős Ügynökségévé (EU Space Programme Agency, EUSPA) válik. Az Unió azt várja az EUSPA-tól, hogy az EGNOS és Galileo programokon kívül átvegye a földmegfigyelési Copernicus, és a titkosított kormányzati kommunikációs feladatokra szánt GovSatCom projekteket.” Nos, a „helyzet fokozódni látszik”, ugyanis április utolsó keddjén az Európai Parlament jóváhagyta az EUSPA 14,88 milliárd eurós (!) költségvetését. Korábban az EU soha nem biztosított ekkora költségvetést űrtevékenységre, illetve űrprogramokra. (Ne feledjük, hogy az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség nem az EU szervezete, abban találhatók az Unión kívüli országok is, mint pl. Nagy-Britania, Norvégia vagy Svájc.) Az EUSPA ezzel képessé válik fő feladatai végrehajtására. Ezek:

• az ESA-EU kapcsolatok erősítése,
• egy „zöld és digitális Európa” elképzeléshez való hozzájárulás,
• az űrtevékenység szerepének növelése a kontinens védelmében és biztonságában,
• az ESA átalakításának támogatása, stb.

Az Ariane-6 és az ISS

Újabb kritikus teszten van túl az Ariane-6 program. Április 7-én a franciaországi For-sur-Mer-ben található Latesys cégnél azt szimulálták, amikor a rakéta startja előtt pillanatokkal leválasztják a komplex kriogén csatlakozót. A kísérlet során vizsgálták a csatlakozó távolodásának sebességét, a csatlakozó mechanikai viselkedését. A „cryo-arm”-on (folyékonyhajtóanyag-kar) található csatlakozón keresztül történik a meghajtást és a rakétahajtóművek hűtését biztosító hideg üzemanyag betáplálása az üzemanyagtartály feltöltéséhez. Fontos a jó zárás a feltöltéshez, majd – indításkor – a lendületes leválás, és a kar eltávolodása úgy, hogy még véletlenül se okozzon sérülést a rakétán. A mostani sikeres próbát követően természetesen lesz még egy komplex teszt is a teljes rakétamakettel, de erre már majd Kourouban kerül sor.

Április 23-án volt 20 éve, hogy az első európai a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére lépett. Amikor Umberto Guidoni 2001 tavaszán az egyik űrrepülőgépről „átúszott” az ISS-re, akkor az még csak három modult (Zarja, Unity és Zvezda) tartalmazott. Azóta 9 európai ország képviseletében 18 ESA űrhajós járt a folyamatosan bővülő óriás űreszközön. (Ebben a számban Thomas Pesquet is benne van. Bár ő 2021. április 23. után indult az ISS-re, de immár másodszor)

Fent az ESA Columbus modulja, jobbra az ATV automatikus nehéz-teherűrhajó. (Ábrák: ESA)

Európa az ISS üzemeltetési költségeinek 8%-át viseli, ugyanakkor több komoly elem építésével is hozzájárult az ISS mai kiépítéséhez. A legjelentősebb természetesen a Columbus nehéz-kutatólaboratórium, melyben egyidejűleg 3 űrhajós tevékenykedhet. Hasonlóan fontos hozzájárulás volt az Európai Robotkar (ERA), és a Föld és az állomás megfigyelésére – vagy csak nézelődésre, relaxációra – szolgáló Cupola. Ezen túl az ESA különböző berendezéseket szállított az amerikai Tranquility és Harmony modulokba, sőt azokat a számítógépeket is biztosította az orosz oldalra, amelyek részt vesznek a navigációs, kommunikációs és általános üzemeltetési feladatokban. Végül, de nem utolsósorban meg kell azt is említeni, hogy az ESA kifejlesztett és legyártott öt darab ATV automatikus nehéz-teherűrhajót. Ez nem egyszerűen egy húsz éves sikertörténet, de az Artemis holdprogramban történő európai részvétel alapjait is biztosította.

(Folytatjuk!)