Új EU-biztos
(Rovat: Európai űrpolitika - 2025.01.17 06:15.)

Az újonnan felállt Európai Bizottság űrtevékenységért felelős biztosa Európa versenyképességére és az űrbiztonságra kíván összpontosítani, beleértve a régóta halogatott űrtörvény megalkotását.

A litván Andrius Kubilius jelölését november végén hagyta jóvá az Európai Parlament, így az új Bizottság tagjaként tavaly december 1-jén foglalhatta el hivatalát az EU űrtevékenységért felelős biztosaként. Megbízatása öt évre szól, felelősségi köre a védelem és az űrtevékenység – a párosítás új, az előző bizottságban az űrtevékenység a belső piacokért felelő biztoshoz tartozott.

Andreas Kubilius, az Európai Bizottság új, védelemért és űrtevékenységért felelős biztosa kinevezése előtti, 2024. november 6-án tartott parlamenti meghallgatásán. (Kép: European Union / Philippe Buissin)

A fizikus végzettségű Kubilius korábban kétszer is Litvánia miniszterelnöke volt (1999–2000-ben, majd 2008–2012 között), az előző európai parlamenti ciklusban pedig EU parlamenti képviselőként dolgozott. Mostani megbízatása előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy Európának részt kell vennie az űrtevékenység forradalmában, de kihívásként említette a finanszírozás hiányát, a nem egységes szabályozást és a biztonsági kockázatokat. Megerősítette elkötelezettségét az EU zászlóshajó űrprogramjai, a Copernicus földmegfigyelési és a Galileo navigációs rendszer mellett, valamint hangsúlyozta az Európai Bizottság által tavaly október 31-én bejelentett IRIS² szélessávú távközlési műholdsereg létrehozásának fontosságát, amihez meg kell egyezni az európai műhold-üzemeltetők konzorciumával.

Az új biztos az űrtevékenység területén öt új európai kezdeményezést is megnevezett: fejleszteni kell Európa űrindítási képességét, el kell fogadni az európai űrtörvényt, támogatni kell az európai űripar versenyképességét a globális piacon, az EU következő több éves költségvetésének tükröznie kell ezeket az ambíciókat és az űreszközöket fenyegető fokozódó veszélyeket. Beszélt emellett olyan általánosságokról is, mint Európa vezető szerepe a világűrben, technológiai függetlenségünk és versenyképességünk megerősítése, biztonsági és védelmi képességeink fokozása, végső soron pedig Európa stratégiai autonómiája.

Ezeken túlmenően a Space News tudósítása szerint a háromórás meghallgatáson kevés konkrétum hangzott el, legfeljebb annyi, hogy kevésnek tartja a jelenlegi költségvetésben szereplő évi 2 milliárd eurót, azt viszont nem árulta el, mekkora összeget tartana kívánatosnak a következő költségvetési ciklusban. A meghallgatáson többször visszatérő téma volt Európa világűrbe jutási képessége, pontosabban annak hiánya, ami az elmúlt évek európai „hordozórakéta-válságát” okozta, amely odáig fokozódott, hogy Európának több műholdját is a konkurens SpaceX Falcon-9 hordozórakétájával kellett pályára állítania, vagyis azzal a rakétával, amelynek alternatívájaként az ESA az Ariane–6-ot fejleszti.

Kubilius szerint új szereplőket kell bevonni a fejlesztésekbe, például az európai hordozórakéta kezdeményezés (European Launcher Initiative) keretében, vagy egy teherűrhajó kereskedelmi alapon történő fejlesztésével. Tervei azt sejtetik, hogy a jövőben az EU jelentősebb szerepet szeretne játszani a rakétaindításokban, ami eddig hagyományosan az ESA felségterülete volt. Kubilius az ESA-val való együttműködést illetően sem említett azonban konkrétumokat. Kitért viszont a készülő európai űrtörvényre, amelynek tervét már tavaly áprilisban be kellett volna mutatni, de ezt akkor az európai parlamenti választások utánra halasztották. Kifejezte reményét, hogy az űrtörvény 2025 első felében elkészülhet.