Rosalind Franklin
(Rovat: ExoMars, Űrszondák a Marsnál - 2019.02.08 06:15.)

Megvan a neve az ESA ExoMars 2020-ban indítandó, a vörös bolygóra 2021-ben érkező marsjárójának.

A névadást nyilvános pályázat előzte meg, amelyre több mint 36 ezer javaslat érkezett be az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamaiból. A pályázatot tavaly júliusban az Egyesült Királyság Űrügynöksége (UK Space Agency) hirdette meg. Az eredményt is ők osztották meg tegnap a nyilvánossággal.

Fantáziaképen az ExoMars 2020 marsjárója, alias Rosalind Franklin. (Kép: ESA / ATG medialab)

A javaslatok közül egy szakértőkből álló bizottság választotta ki Rosalind Franklin nevét. Az 1920 és 1958 között élt brit kémikus leghíresebb felfedezése a DNS, a genetikai információt tároló örökítőanyag felépítésének, kettős spirális szerkezetének megismerése volt. Az ESA gyakorta nevezi el jelentős tudományos űreszközeit egykori kiváló tudósokról (nem olyan gyakran nőkről – a szerk.).

Rosalind Franklin a mikroszkópnál, egy 1955-ös fényképen. (Kép: MRC Laboratory of Molecular Biology)

Az ExoMars program immár Rosalind Franklin nevét viselő marsjárműve lesz az első, amely a mozgás képességét kombinálja a Mars felszín alatti mélyebb rétegeinek vizsgálatával. Ma már tudjuk, hogy a régmúltban a Mars felszínén nagy mennyiségű folyékony víz volt, de mostanra teljes ott a szárazság. A jelenkori felszíni életformák lehetőségének nem kedvez a mostoha sugárzási környezet sem. Mélyebbre fúrva azonban előkerülhetnek az egykori életre utaló nyomok, sőt akár valamiféle jelenlegi életformára is fény derülhet – legalábbis ez a remény hajtja a kutatókat.

Az ExoMars az ESA és az orosz Roszkoszmosz közös vállalkozása. Az első körben egy a légkört vizsgáló, most is sikeresen működő keringő egységet (Trace Gas Orbiter, TGO) és egy a megérkezéskor szerencsétlenül járt leszállóegységet (Schiaparelli) indítottak a Marshoz, 2016-ban. A TGO-ra vár majd az a feladat is, hogy rádiós reléállomásként közvetítsen a Mars felszínén dolgozó Rosalind és a földi követőállomások között.

A Rosalind rover felszereltségéről, tudományos céljairól korábbi cikkeinkben már többször írtunk (ld. a lap alján). Legutóbb arról adtunk hírt, hogy egy szakértőkből álló bizottság leszállóhelynek az Oxia-síkság (Oxia Planum) térségét javasolja. A két partner űrügynökség az idei év közepéi hozza meg a végső döntést.