ExoMars: felfüggesztve
(Rovat: ExoMars, Űrpolitika , Az űrállomás és Oroszország - 2022.03.20 07:15.)

Eddig sem volt sok kétség efelől, de az ESA hivatalossá tette: az ukrajnai háború miatt nem indul el idén a Marsra az oroszokkal együttműködésben elkészített űrszonda.

Az Európai Űrügynökség (ESA) egy kormányközi szervezet, amelynek feladata űrprogramok kidolgozása és végrehajtása, az európai értékekkel összhangban – kezdődik a hazánkat is tagjai között tudó szervezet minapi közleménye, amelyet a tagországok képviselőinek Párizsban, március 16-17-én megtartott tanácskozása után adtak ki. Az ESA mély sajnálatát fejezi ki az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború áldozatai és a tragikus következmények miatt. Miközben tisztában van a világűr tudományos kutatására való hatásával, az ESA csatlakozik a tagállamai által Oroszország ellen hozott szankciókhoz.

Az ExoMars 2022 programmal kapcsolatban az űrügynökségnél megállapították, hogy a jelenlegi helyzetben a Roszkoszmosszal való együttműködés nem folytatható, az idei start nem lehetséges. A tagországok egyhangú döntéssel felhatalmazták az ESA főigazgatóját, hogy tegye meg a program felfüggesztésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket. Egyúttal mielőbb mérjék fel a küldetés megvalósításának alternatív lehetőségeit.

ExoMars 2022: háború miatt felfüggesztve. (Fantáziakép: Thales)

Mivel a Roszkoszmosz beszüntette tevékenységét a Kourou űrközpontban, a Szojuz rakétákkal onnan indítani tervezett űreszközök pályára állítása bizonytalanná vált. Az ESA ezek közül két európai Galileo navigációs műhold, az Euclid űrtávcső és az EarthCare földmegfigyelő műhold programjában érintett. Itt is keresik az esetleg szóba jöhető egyéb szolgáltatókat, valamint átértékelik a hamarosan működésbe álló európai Ariane-6 rakéta első repüléseit.

A Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatban az ESA fő célja a jelenleg is az eredeti menetrendnek megfelelően zajló nemzetközi együttműködés biztonságos folytatása. Az ukrajnai háború egyéb tevékenységeikre gyakorolt hatását most is elemzik, és várhatóan néhány héten belül újabb rendkívüli tanácsülést kell összehívniuk a témában.

Eközben Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a közeljövőben megkezdi egy önálló Mars-küldetés előkészítését. Szerinte nincs is igazán szükség roverre, elegendő tudományos műszert lehet ugyanis tenni egy helyben maradó leszállóegységre is. (Mint ismeretes, az ExoMars 2022 szonda Kazacsok leszállóegységét az orosz, a Rosalind Franklin marsjárót az európai fél építette.) Rogozin szerint egyébként kétséges, hogy az európaiak mire mennek a hordozórakéta és a Kazacsok nélkül, és az ESA-nak legalább hat évbe telik majd, hogy kifejlessze a saját leszállómodulját.

Ami az ISS programját illeti, a harcias nyilatkozatairól ismert Rogozin azt is mondta, hogy március végéig várnak választ az amerikai, európai és kanadai partnerektől az orosz űripari cégek elleni szankciók feloldásával kapcsolatban. Ha ez addig nem történik meg, vagy a válasz kedvezőtlen, arra az esetre súlyos következményeket helyezett kilátásba – hogy pontosan milyen lépésekre gondolt, az nem világos. Rogozin korában orosz törvényhozóknak kifejtette, hogy az ISS üzemeltetése már nem hatékony, működésének 2030-ig történő meghosszabbítása pedig – amire nemrég az amerikaiak kifejezték szándékukat – hatalmas befektetést igényelne, különben az űrállomás „darabjaira esik szét”.