Európa mint Atlantisz?
(Rovat: Földmérési és Távérzékelési Int., Navigáció és térképészet - 2005.12.08 07:41.)

A figyelemfelkeltőnek szánt képzettársítás alapját az Európában folyamatosan üzemelő ún. permanens GPS állomások mérései elemzésének a cikkben bemutatott eredményei adják.

Az ókori mitológiában szereplő elsüllyedt világ, Atlantisz keresése és vélt megtalálása vissza-visszatérő téma napjainkban is. A sajtóban olyan hírekkel is találkozhatunk, ahol geofizikai vizsgálatok eredményeivel próbálják valószínűsíteni egyes tengeri területekről, hogy lehetett-e ott az elsüllyedt ókori kultúra. Ez a rövid hír – a figyelemfelkeltő cím ellenére – nem ezzel a témával kíván foglalkozni. A képzettársítás alapját az Európában folyamatosan üzemelő ún. permanens GPS állomások (EPN) mérései analízisének itt bemutatandó eredményei adják.

Az európai kontinensen 1996 óta, egyre gyorsabban bővülő számban folyamatos üzemben dolgoznak a geodéziai vonatkozási rendszer fenntartását és a geodéziai helymeghatározást támogató GPS állomások (ma már több mint 170 EPN állomás működik). Méréseiket 16 Analízis Központ dolgozza fel, eredményeik tudományos és gyakorlati célokra is szabadon elérhetők (www.epncb.oma.be). Magyarországon a MŰI (Magyar Űrkutatási Iroda) támogatásával a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) 2001 óta működik egy ilyen Analízis Központ, ahol ma már több mint 40 permanens GPS állomás méréseit dolgozzuk fel. A többlépcsős feldolgozási folyamat eredménye egy a teljes EPN hálózatra vonatkozó egyhetes felbontású koordináta/kovariancia sorozat. A legtöbb állomás esetében az 5 évet meghaladó mérési sorozat lehetővé teszi a koordináta idősorok elemzését és megbízható sebességek levezetését, ami alapját képezi a geofizikai mozgásvizsgálati értelmezésnek. A koordináta idősorok lehetővé teszik az egyes állomások „viselkedésének” nyomonkövetését és akár minőségvizsgálatát is.

A fenti ábra példaképpen BZRG (Bolzano, Olaszország) állomás idősorát mutatja be. Mint látható, az antennacserék és antenna meghibásodás által okozott ugrások, zavarok miatt az idősorból nem lehet megbízható sebességet meghatározni. Különösen igaz ez a legalul ábrázolt magassági komponensre. Az idősorok vizsgálatával, amely az EPN-en belül a FÖMI KGO feladata, viszont kiszűrhetők a problémák (ld. a lenti ábrát), és a geofizikai értelmezéshez is használható sebességek számíthatók.

Az analízisből levezetett sebességtérkép legfrissebb változatát a vízszintes és magassági komponensre a következő két ábra mutatja be.

Az ábrán a vízszintes sebességi összetevő látható, a nyilak az egyes állomásokra meghatározott, az Eurázsiai-kőzetlemezhez viszonyított sebességeket mutatják. Mint látható, a tektonikailag aktív területeket kivéve (a Mediterrán és Alpok-Adria térségek) a sebességek kicsik, Európa területének nagy része geofizikai szempontból inaktív, stabilnak mondható.

Más a helyzet, ha a magassági komponenst vizsgáljuk. Az egész kontinensre kiterjedő megoldást még nem publikáltak, mert ehhez a GPS mérésekből levezethető magassági komponens kisebb pontossága és külső hatásokra (többutas jelterjedés, műszercsere, légkör állapota) való nagyobb érzékenysége miatt több éves idősorok minden részletre kiterjedő vizsgálata szükséges. Az ábrán is látható, hogy sok állomás esetében a sebesség hibaellipszise messze meghaladja a sebesség tényleges értékét, az elmozdulás tehát nem szignifikáns. Az ábrára tekintve válik érthetővé az Atlantisz-hasonlat – a legtöbb állomás süllyed! Kivétel a skandináv régió, ahol a geofizikai modellekkel összhangban, a jégkorszakokat követő izosztatikus kiegyenlítődés következtében 10 mm/évet is meghaladó emelkedést tapasztalhatunk. Az emelkedés központja a Botteni-öböl ÉK-i része. Az általánosan tapasztalt negatív magassági sebességek ellenére azonban ne gondoljuk, hogy a kontinens ténylegesen süllyedne, legtöbb esetben az üledékes területen lévő pontoknál az üledék tömörödéséről, az antennákat hordozó épületek kismértékű süllyedéséről vagy felszín alatti vízkivétel hatásáról van szó! A süllyedés mértéke az évi néhány mm-t éri el. Az alpi régióban a sebességek zérus körüliek, hiszen ott a legtöbb állomás sziklára, vagy vékony üledékre települt és az alpi hegységképződési folyamat sem zárult még le!

A sebesség magassági komponensének analízise a globális felmelegedés hatásainak vizsgálatában kiemelt fontosságú lehet. A felmelegedés egyik várható katasztrofális következménye a tengerparti alacsony területek elöntése. A tengerszint változását mérő ún. mareográf állomások azonban csak a vízszintnek egy adott időpontban rögzített referencia magassághoz képesti változását mérhetik, magának a referenciapontnak az „abszolút” magasságváltozását nem. (Változatlan tengerszint mellett egy tektonikai okból süllyedő partnál is viszonylagos vízszintemelkedést észlelnénk!). A mareográf adatok és a hozzá kapcsolódó folyamatos GPS mérések együttes analízisével lehet eldönteni, hogy ténylegesen milyen mértékű a tengerszint változása. Ilyen vizsgálatokra egy EU-finanszírozású szolgálatot (www.eseas.org) hoztak létre.

A permanens GPS állomások száma a jövőben is folyamatosan fog bővülni, egyre hosszabb időbázissal, egyre pontosabb, egyre részletesebb információ fog rendelkezésünkre állni napjaink tektonikai folyamatainak elemzésére, különös tekintettel a magassági összetevő vizsgálatára.

Kenyeres Ambrus