L'Aquila elmozdulása a földrengés után
(Rovat: Földmérési és Távérzékelési Int., Katasztrófák ellen - 2009.06.22 09:00.)

Az Olaszországban, L'Aquila városka közelében április 6-án kipattant 6,3 magnitúdójú földrengés európai szinten az utóbbi évek legnagyobb anyagi pusztítását okozta és a legtöbb emberi áldozatot követelte.

A rengés nagyságához képesti nagyobb károkat az altalaj (valaha volt tómeder) rengéseket erősítő hatása és az építmények nem kellő méretezése ill. minősége okozta. Az Űrvilág portálon már megjelent egy beszámoló, ahol a földrengést kiváltó tektonikus elmozdulásnak műholdas radar-interferometria (InSAR) technológiával az ESA szakemberei által végzett elemzését mutatták be (ld. alul az első hivatkozást).

A földrengés, ill. az általa okozott felszíni elmozdulás kimutatásának azonban van egy hazai vonzata is. L'Aquila városában az ASI, az olasz űrügynökség üzemeltet egy permanens GPS állomást (AQUI), amely az EPN (EUREF Permanens Állomáshálózat) része. AQUI állomás adatait a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban működő EUREF GNSS Analízis Központ is feldolgozza. Jelenleg közel 80 állomás méréseinek napi szintű analízise folyik, ahol a GNSSnet.hu pontok koordináta idősorát a gnssnet.hu weboldalon publikáljuk. AQUI a földrengés előtt teljesen rendben, ill. a rengést követően kisebb kihagyásokkal üzemelt. Az előállított koordináta idősorok így alkalmasak lettek a bekövetkezett elmozdulás kimutatására és meghatározására.

Az InSAR analízis szerint a maximális vízszintes elmozdulás ÉK-DNY irányban mintegy ±13 cm volt, míg a maximális süllyedés meghaladta a 20 cm-t. AQUI egyaránt kb. 20 km-re helyezkedik el a földrengés fészkétől ill. attól a vetőzónától, amely mentén a tektonikus blokkok elmozdultak (eltávolodtak), az ott észlelhető mozgás jóval kisebb a fenti maximumoknál. A KGO analízis az AQUI pontra mintegy 5 cm É-ÉK irányú vízszintes elmozdulást és 7 cm-es süllyedést mutat.

AQUI permanens GPS állomás pozíciójának napi értékei az idő függvényében, közel 2 éven át. Fent az északi, középen a keleti, lent a magassági irányú összetevő látható. A grafikonok végén jól kivehető a földrengést követő elmozdulás.

A radar és GPS eredmények előzetes összehasonlítása azt mutatja, hogy a GPS által detektálható elmozdulás kisebb, ami a GPS pontot hordozó épület környezettől eltérő elmozdulására utal. A folytatólagos analízissel a későbbiekben követhető lesz az a szeizmikus relaxációs időszak (a koordináták nem-lineáris változása), amit pl. nagyon jól láthatunk TUBI állomás (Törökország) idősorában az 1999-es Izmit-rengést követően.

A folyamatos GNSS mérésekből az állomások sebességének (lineáris változás) meghatározása ma már rutin, a nem-lináris változások (a fenti relaxáció, vagy az évszakos hatások) elemzése jelenti az igazi tudományos kihívást.

Kenyeres Ambrus
FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium