Újabb nagy lépés a Galileo megvalósulása felé
(Rovat: Galileo - 2008.04.27 11:00.)

Magyar idő szerint ma kora hajnalban elindult az eddigi legfejlettebb európai navigációs műhold. A régóta várt GIOVE-B a Galileo rendszer második tesztműholdja.

Az Európai Űrügynökség (ESA) második, B jelzésű GIOVE (Galileo In-Orbit Validation Element) műholdja közép-európai idő szerint április 27-én 00:16-kor startolt Szojuz hordozórakétával a kazahsztáni Bajkonurból. A Fregat végfokozat segítségével a műhold 23 200 km magas, közel kör alakú, az Egyenlítőhöz képest 56°-os hajlásszögű pályára állt. Bő 5 órával a start után a két napelemszárny rendben kinyílt.

Az 500 kg tömegű űreszközt az Astrium vezette európai konzorcium építette, az integrálást és a tesztelést a Thales Alenia Space végezte Rómában. A GIOVE-B több mint két évvel követte az első Galileo tesztműhold, a kiválóan teljesítő GIOVE-A pályára állítását. Mindkét űreszköz feladata, hogy a hamarosan kiépítendő európai Galielo műholdas navigációs rendszerhez alkalmazandó egyes technológiai megoldásokat kipróbálja. A GIOVE-B fedélzetén található a legpontosabb atomóra (hidrogén mézer), amely valaha is a világűrbe került. Stabilitása eléri a napi 1 nanoszekundumos szintet. Mellette tartalékként két hagyományos rubídium atomóra is repül a GIOVE-B-n.

Az új tesztműhold a sugárzási környezetre vonatkozó méréseket is végez a közepes magasságú pályán, ahol majd a teljes Galileo konstelláció holdjai is működnek. A nagypontosságú földi lézertávmérésen alapuló helymeghatározás céljából speciális lézertükröt is elhelyeztek rajta. Természetesen navigációs jeleket is sugároz majd, az L sávban, három különböző frekvencián. A műszaki tesztek mellett a GIOVE-B feladata, hogy fenntartsa a Galileo számára biztosított rádiófrekvenciákon a jelsugárzást – eddig ez az élettartama végé felé közeledő GIOVE-A dolga volt.

A GIOVE-B után már az „igazi” Galileo műholdak felbocsátása következik. A tervek szerint 2010-ig négy hold indulna, hogy immár élesben próbálják ki egy minimális rendszer működését, beleértve a földi kiszolgáló hálózatét is. Ha ez a tesztfázis (In-Orbit Validation, IOV) lezárul, a fennmaradó műholdak is indulhatnak. Teljes kiépítettségében a Galileo 30 azonos építésű aktív mesterséges holddal üzemel majd. Mint ismeretes, a Galileo az Európai Unió és az ESA együttműködésében készül. Célja, hogy az amerikai NAVSTAR GPS mellett egy annál még korszerűbb, s attól független saját navigációs műholdrendszer jöjjön létre, nem utolsó sorban a gazdasági versenyképességet növelő hatással. A Galileo (és persze a GPS, meg az orosz GLONASSZ) szolgáltatásait természetesen nem csak Európában, de világszerte használhatják majd. Az összefoglaló néven emlegetett globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS) egyre szaporodó felhasználói számára mindez a biztonság és a pontosság növekedésével is jár.

Az ESA rövidesen kiírja azokat a versenyfelhívásokat, amelyek nyomán a megépítik a teljes műholdflotta tagjait.

A GIOVE-B startja különösen sokáig, majdnem két évig húzódott. A késés legfőbb oka egy komoly, a földi tesztelés során fellépő műszaki hiba volt, amelyben tönkrement a műhold fedélzeti számítógépe. Decemberben a Szojuz hordozórakétával kapcsolatos alkatrészhiány késleltette tovább az indítást. A sürgető idő miatt az ESA időközben (tavaly márciusban) megrendelést adott a GIOVE-A gyártójának is egy másik műhold megépítésére. Ennek a vésztartalék szerepét szánták, arra az estre, ha mégsem készülne el a GIOVE-B, vagy esetleg az indítás során baja esne. Hogy most mi lesz a GIOVE-A2 további sorsa, az egyelőre nem világos.