Galileo 7-8
(Rovat: Galileo, Navigáció és térképészet , Nyereség a kontinensnek - 2015.03.29 07:15.)

Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.

A legújabb start egy Szojuz hordozórakétával, március 27-én, magyar idő szerint 22:46-kor történt francia guyanai Kourou űrközpontból. A korábban tervezettnél sokkal lassabban megvalósuló, az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös programjaként kiépülő Galileo rendszer sorrendben 7. és 8. holdja indult most. Ezek közül az első négy a kipróbálási fázisban (In-Orbit Validation, IOV) állt pályára, szintén párosával, még 2011-ben és 2012-ben. Tavaly augusztusban kezdődött – volna – meg a teljes kiépítettség (Full Operational Capability, FOC) felé vezető folyamat. Maguk az 5. és 6. számú Galileo műholdak ugyan teljesen működőképesek, de nem sikerült elérniük a számukra tervezett pályát. Az ok a Szojuz rakéta Fregat végfokozatának hibás működése volt. Azóta megmentették belőlük, ami menthető: olyan pályát alakítottak ki számukra, ahonnan legalább tesztelési célra vagy korlátozott használatra tudnak navigációs rádiójeleket sugározni. Igyekeznek a földi irányítórendszert is átalakítani, hogy kezelni tudják a szokatlan pályán keringő holdakat. Ennek a kb. 10 millió euróra becsült költsége eltörpül amellett, amennyiért két új „csereműholdat” lehetne feljuttatni...

A majdani teljes Galileo konstelláció összesen 30 (24 aktívan működő és 6 pályán levő tartalék) műholdból áll majd, egyenletesen elosztva közepes (kb. 23,5 ezer km-es) magasságú, 55°-os hajlásszögű Föld körüli pályákon. (Kép: ESA)

A most felbocsátott két, egyenként 714 kg tömegű navigációs műhold a német OHB System cég fővállalkozásában készült – ahogy az előző kettő is. A navigációs berendezéseket a brit Surrey Satellite Technology Limited (SSTL) gyártja. Az 5. és 6. Galileo hold elhibázott pályára állításának volt egy hasznos mellékhatása: a megmentésükre tett erőfeszítések nyomán a szakemberek sokkal jobban megismerték az új típusú űreszközök tulajdonságait, mintha minden simán, a tervek szerint működött volna. Az Európai Bizottság eddig egyébként összesen 22 Galileo FOC műholdra adott le rendelést az OHB számára. Ezeknek a sorozatgyártása folyik, hogy a jövőben a megfelelő ütemben bővíthessék velük a rendszert. Az illetékesek bíznak abban, hogy jövőre már beindulhatnak a Galileo kezdeti navigációs szolgáltatásai.

A Galileo a világ egyedüli navigációs műholdrendszere, amely civil ellenőrzés alatt épül és üzemel majd. A legismertebb amerikai GPS, valamint az orosz GLONASSZ és a kínai Compass (Beidou) rendszerek mint katonai irányítás alatt vannak, bár jeleik polgári célú felhasználása hely- és időmeghatározásra széles körben elterjedt világszerte.

A mostani két műhold a B jelű pályasíkba kerül, oda, ahová az előző kettőnek kellett volna eljutnia 2014 augusztusában. Olvasóink talán még emlékeznek arra az európai uniós országokban meghirdetett gyermekrajzversenyre, amelynek győztesei „nevet adtak” az egyes Galileo műholdaknak. Ha valaki netán így szeretné emlegetni ezeket, annak eláruljuk, hogy a 7. műhold neve Adam, a 8. műholdé pedig Anastasia, egy-egy írországi és görögországi gyerekre utalva.

A Galileo rendszer teljes – az aktuális tervek szerint 2020-ig befejeződő – kiépítettségében három pályasíkot használ, mindegyikben 10-10 műholddal. A következő páros start ugyaninnen, ugyancsak Szojuz rakétával szeptemberre várható. Utána az év végén vagy 2016 elején újabb két Galileo hold állhat pályára.

Az első négy Galileo IOV műholdat még egy másik űripari konzorcium (Astrium és Thales Alenia Space) építette. Az elképzelések szerint ezek is teljes értékű tagjai lesznek a kiépítendő rendszernek. Az egyik holdon azonban korábban gondok akadtak a navigációs jeleket sugárzó antennával. Kiderült, hogy ez egy típushiba lehet, ami idővel akár a másik három IOV holdnál is kiütközhet. A szakemberek olyan szoftveres megoldáson dolgoznak, amivel idejében jelezni tudják, ha ez bekövetkezne.

Adam és Anastasia indulása Francia Guyanából a világűrbe, Szojuz rakétával. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Photo Optique Video du CSG / S. Martin)

Az orosz gyártású Szojuz hordozórakéta az ST-B jelű konfigurációjában startolt Kourouból. A dél-amerikai indítóhelyről a mostani volt a Szojuzok 11-edik startja. Ez a népszerű és megbízható rakétatípus már több mint 1800 alkalommal repült különféle változataiban. Csak pénteken a Galileo műholdindítás már a második volt, hiszen nem sokkal korábban, Bajkonurból egy másik rakétával a Szojuz TMA-16M űrhajó emelkedett a magasba.