Tara, Samuel, Anna és Ellen
(Rovat: Galileo, Navigáció és térképészet - 2018.07.25 13:45.)

E négy nevet viseli az európai Galileo navigációs műholdrendszer most indított négy legújabb tagja.

A Galileo műholdakat évekkel ezelőtt különböző európai országokban rendezett gyermekrajzversenyek győzteseinek keresztnevei után nevezték el. A mostaniak a szlovén, szlovák, finn és svéd gyerekekre utalnak. A négy űreszköz július 25-én, magyar idő szerint 13:25-kor emelkedett magasba az Egyenlítő közelében fekvő francia guyanai Kourou indítóhelyről.

Négy 715 kg-os Galileo műhold „társbérletben”, az Ariane-5 hordozórakéta tetejére szerelve. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique Video du CSG / P. Baudon)

A mostani volt a harmadik start, amelynek során egyszerre négy műhold állt pályára az Ariane-5 rakéta erre a célra átalakított ES jelű változatával. Ebben a formájában utoljára használták az európai nagyrakétát. A Galileo további műholdjainak startját ugyanis a jelenleg még fejlesztés alatt levő Ariane-6 hordozórakétákra bízzák majd. A Galileo korábbi indításaikor két-két űreszköz jutott egyszerre közepes magasságú Föld köröli pályákra, orosz gyártmányú, de a dél-amerikai Kourou űrközpontból indított Szojuz rakéták segítségével. Összességében a mostani volt a tizedik Galileo start, rövid fejszámolás után kijön, hogy ez 26 különböző műholdat jelent. Közülük a 2011-ben és 2012-ben felbocsátott első négy tesztműholdra (IOV, In-Orbit Validation) már a végleges konstellációban is számítottak, a teljes kiépítés fázisában (FOC, Full Operational Capability) a mostaniakkal együtt 22 Galileo műhold indult.

Ariane-5 rakéta a VA244 jelű repülése előtt az indítóállásban, orrkúpja alatt a Galileo FOC-19, -20, -21 és -22 jelzésű műholdakkal. Az Ariane-5 sorrendben 99. startjáról volt szó. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique Video du CSG / P. Baudon)

A Galileo műholdakat az Európai Bizottság megbízásából az Európai Űrügynökség (ESA) irányítása alatt építették és indították. A gyártó űripari konzorcium vezetője a német OHB Systems cég, a hordozórakétát a francia Arianespace szolgáltatta.

A jól ismert és elterjedt amerikai GPS-hez hasonló feladatot ellátó, de polgári irányítás alatt működő európai Galileo 2016 decemberében indította kezdeti hely- és időmeghatározó szolgáltatását. A teljes kiépítettség eléréséhez 30 pályán levő (a globális lefedettséget biztosító 24 működő, plusz 6 működőképes tartalék) műholdra lesz szükség. Ezek kb. 23 ezer km magas körpályákon, három 56°-os hajlásszögű pályasíkban lesznek elhelyezve. A Galileo navigációs rádiójeleinek használatára már ma is világszerte több mint 100 millió vevőberendezés alkalmas.

Fordulópont a rendszer történetében: még a szükséges tartalékok nélkül, de már globális szolgáltatásra kész lesz a Galileo a mostani start után. (Videó: ESA)