Hideget-meleget kap a Sentinel-1A
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek - 2013.07.10 07:15.)

Az európai távérzékelő műholdak új sorozatának első, radaros méréseket végző tagját most tesztelik. A Sentinel-1A a jövő év elején indulhat.

Korábban 2013 végi startról volt szó, de ennyi késés mindenképp „belefér” egy nagyszabású űrprogramba. A Sentinel-1A az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös távérzékelés-alkalmazási programja (Global Monitoring for Environment and Secutity, GMES) régen várt első darabja lesz. A francia guyanai Kourou űrközpontból egy Szojuz rakétával áll 700 km magas poláris pályára, ahol a tervek szerint 7 éven át üzemel majd.

(Fantáziakép: ESA)

A C-sávú radarral felszerelt távérzékelő műholdat később követi egy azonos felszereltségű társa (Sentinel-1B). Az európaiak az Envisat kiesése óta működő radaros hold nélkül maradtak. A jó minőségű adatokat ugyanakkor már nagyon várják az alkalmazók, például a szárazföldek és tengerek megfigyelésére, a katasztrófa-elhárítás segítésére, biztonsági feladatok végrehajtására.

Az űreszközöknek a Föld körüli pályán kb. -265°C és +200°C hőmérsékletet is ki kell bírnia, attól függően, hogy árnyékban vagy a napsütésnek kitéve repülnek. A fedélzeti berendezések számára viszont az ideális üzemi hőmérséklet 10-40°C. A hőmérséklet szabályozását többrétegű szigeteléssel, fűtő és hőleadó egységekkel (radiátorokkal) igyekeznek szabályozni. A felbocsátás előtt speciális tesztlaboratóriumban ellenőrizni kell, hogy a már összeépített műhold kiállja-e a szélsőséges hőmérsékleteket és a légüres teret. Mivel az egyes részegységeket a gyártási folyamatban külön-külön már tesztelték, a gyártó olasz Thales Alenia Space szakemberei kellemetlen meglepetésekre azért nem számítanak. A hőmérsékleti és vákuumpróbák július 12-én érnek véget. Ezután a műholdra rákerül a nagyméretű radarantenna. A következő nagy megpróbáltatás az elektromágneses tesztelés lesz.

Hamarosan záródik a vákuumkamra, benne a Sentinel-1A műhold. (Kép: Thales Alenia Space)

A GMES jövője szempontjából megnyugtató hír, hogy az elmúlt napokban az Európai Parlament is rábólintott a 2014-2020 közötti időszak költségvetési keretszámaira. Így a GMES (más néven Copernicus) nagyszabású űralkalmazási programja, amely munkahelyeket hoz létre és gazdasági növekedést generál az EU-ban, kiteljesedhet.