Műholdas árvízi térképek – gyorsan és egyszerűen
(Rovat: GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen , Nyereség a kontinensnek - 2013.10.03 07:15.)

Az Európai Űrügyökség (ESA) segítségével olyan szolgáltatást fejlesztettek, amely az interneten elérhető információval segít az árvízi mentés során.

Az időről időre bekövetkező árvizek igencsak pusztítók lehetnek, amire az egyik legutóbbi emlékezetes példa az idei dunai árvíz volt – nem csak Magyarországon. A mentésben részt vevő csapatok számára alapvető fontosságú, hogy mindig pontosan ismerjék az elöntés aktuális mértékét, és hogy a közeljövőben milyen változások várhatók. A hagyományos információforrások – a korábbi elöntéseket mutató térképek, helyszíni mérések és légi felvételek – mellett jól hasznosíthatók a műholdas távérzékeléssel nyert adatok. Különösen nagy területekre kiterjedő árvíz esetén, illetve borult időben értékesek a radaros technikával készített felvételek, amelyek nélkül nem lehet teljes a kép. A különféle információkat a gyors felhasználhatóság érdekében célszerű egységes rendszerbe foglalni.

Árvízi térkép – okostelefonon. (Kép: Capgemini)

Az ESA francia, osztrák és luxemburgi cégekkel és intézetekkel összefogva fejlesztett ki egy könnyen alkalmazható árvízi információs rendszert, amely bárki számára hozzáférhető, akár okostelefonon. Alkalmas arra, hogy közel valós idejű műholdas radarfelvételek feldolgozásának eredményeit is felhasználja. A távérzékelő műholdakról származó mérési adatok feldolgozása órákon belül megtörténhet. A térinformatikai rendszer integrálja a hagyományos térképi adatbázisokat. Kipróbálása mintegy 70 katasztrófa-elhárítási szakember bevonásával most folyik Ausztriában (Stájerországban) és Szlovéniában.

Egyelőre az ESA már működésképtelen Envisat földmegfigyelő holdjának régebbi radaros mérési adataival tesztelik a rendszert. A gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján finomítani is tudják azt, mire hamarosan pályára áll a Sentinel-1, a következő, kifejezetten radaros mérésekre készülő európai távérzékelő műhold. A tervek szerint az árvízi információs rendszerbe majd a Sentinel-1-től érkeznek az adatok. Amikortól az európai adatátjátszó műholdrendszer is kiépül, a közvetítésével a Sentinel adatai még gyorsabban eljutnak majd a földi feldolgozó központba. A FAAPS (Fully Automated Aqua Processing Service) nevű, az árvízi mentés szervezését támogató új rendszer csak az egyik példája annak, hogy milyen alkalmazások sorára számíthatunk, ha igazán beindul a Sentinel műholdak programja. Az Európai Unió és az ESA közös GMES (Copernicus) kezdeményezése így segíti az európai polgárokat, miközben új üzleti, ipari és szolgáltatási lehetőségek is megnyílnak. Talán a hétköznapokban is jobban érthetővé válik majd, hogy miért áldoznak a közös költségvetésből műholdak gyártására és üzemeltetésére.

FAAPS árvízi térkép a képernyőn. (Kép: ESA)