Mozgásvizsgálatra kész a Sentinel-1A
(Rovat: GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen , Nyereség a kontinensnek - 2014.09.02 08:15.)

Habár még csak néhány hónapja bocsátották fel, a Sentinel-1A műhold által készített felvételekről már bebizonyosodott, hogy alkalmasak a földfelszín 3D-s modelljének előállítására.

Az európai Copernicus program első műholdját, a Sentinel-1A-t 2014. április 3-án bocsátották fel, hogy apertúraszintézises radarral felszerelkezve leképezze a Föld felszínét éjjel és nappal, borult és derült időben egyaránt. A működési pályáját augusztus 7-én érte el, korábban többször kaptunk ízelítőt az általa készített felvételekből.

Túl a számos alkalmazáson, a Sentinel-1A rutinszerűen képes monitorozni a legkisebb változásokat is, szárazföldön és vízen. Többek között vizsgálható vele a tengeri jég kiterjedése, valamint a szél és a hullámzás a tengeri közlekedés számára. Szárazföldi vonatkozásban pedig lehetőség nyílik akár a hétköznapokban nem észrevehető felszínemelkedések és -süllyedések kimutatására, valamint a katasztrófa (árvíz, földrengés, vulkánkitörés stb.) sújtotta területek monitorozására is.

Az apertúraszintézises műholdradar-interferometria (InSAR) képes a fent említett változások kimutatására. Az ilyen jellegű vizsgálatok során ugyanazon területről készített két vagy több radarfelvételt kombinálva állítható elő az ún. interferogram. Ez alkalmas a felszín topográfiájának térképezésére, DEM (digitális magasságmodell) előállítására és a felszíni deformációk kimutatására.

Két radarfelvételből (augusztus 11. és 23.) készült interferogram Norvégia északi partjairól. (Kép: Copernicus data / ESA / Norut–SEOM Insarap study)

A most bemutatott képek alapján bebizonyosodott, hogy a Sentinel-1A felvételeinek rendkívül jó a fázisstabilitása. Valamint a műhold a megfelelő, tervezett pályáján kering, és készen áll az adatok szolgáltatására.

Az alábbi animáción Norvégia északi területét láthatjuk. Itt azért bír nagy jelentőséggel a felszínmozgások vizsgálata, mert a fjordok meredek partjain meglehetősen gyakoriak a kőomlások. A hirtelen lezúduló kőtömegek nagy hullámokat generálhatnak, melyek veszélyeztetik a part közeli településeket. Az ilyen jellegű mozgások 100 évente csupán csak néhányszor fordulnak elő, de mint azt egy 1810-ben történt eset is bizonyítja, képesek akár egy teljes falut elpusztítani. Az InSAR technika segítségével az egyes területek kőomlás-veszélyeztetettségének vizsgálata is elvégezhető.

(Animáció: Copernicus data / ESA / Norut–SEOM Insarap study / Norwegian Mapping Authority / NASA)