Már elérhetők a Sentinel-1A adatai
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek - 2014.10.16 07:15.)

Az EU és az ESA közös Copernicus programja első földmegfigyelő műholdjának tesztidőszaka sikeresen lezárult.

Az idén április elején pályára állított Sentinel-1A augusztus 7-én elérte végső pályáját. (Az első időszakban nem kevesebb mint nyolc alkalommal kellett irányítóinak kitérítenie egy-egy veszélyes közelségben elrepülő űrszemétdarab útjából.) Szeptember 23-án befejeződött fedélzeti berendezéseinek és az általa szolgáltatott adatok minőségének ellenőrzése is. Így 2014. október 6-án ünnepélyesen lezárulhatott működésének bevezető szakasza, és megkezdődött a nyilvános adatszolgáltatás. A Copernicus programban a műholdas adatok az újszerű adatpolitika következtében minden felhasználó számára szabadon hozzáférhetők. Ettől az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) azt reméli, hogy ugrásszerűen megnő a műholdas földmegfigyelési információk felhasználása, ami végső soron több társadalmi és gazdasági haszonnal jár, mintha az adatokat pénzért értékesítenék.

A Sentinel-1A jelképes „átadása” a felhasználóknak. A szeptember 25-én készült fényképen a projekt menedzsere, Ramón Torres (balra) és a műholdas program irányítója, Pierre Potin (jobbra) átnyújtja az űreszköz makettjét az ESA földmegfigyelő programja igazgatójának, Volker Liebignek (középen). (Kép: ESA)

A Sentinel-1A C-sávú apertúraszintézis-radarral van felszerelve, amellyel folyamatosan figyeli az épp a repülési pályája alatt elterülő szárazföldeket, tengereket és óceánokat. A radarfelvételek hasznosítása sokrétű, a tengeri jég és az olajszennyezések követésétől kezdve az árvizek által elöntött területek meghatározásán át a felszínmozgások vizsgálatáig. Ez utóbbihoz a műholdradar-interferometria technikáját használják, amely különböző időpontokban, ugyanarról a területről készített radarmérések összehasonlításán alapul. Az ESA legutóbb az Envisat műholdjával volt képes radarméréseket végezni, az azonban 2012 áprilisa óta üzemképtelen.

A Sentinel-1A 12 naponként repül el újra egy adott terület felett, ilyen gyakorisággal állnak majd rendelkezésre a radaros adatok, amíg csak tart a műhold élettartama. Ha majd felbocsátják az űreszköz ikertestvérét, a Sentinel-1B-t – a tervek szerint 2016-ban –, a megfelelően megválasztott pályája miatt 6 naposra csökkenhet a radarfelvételek ismétlődési ideje ugyanazon földfelszíni területről.

A tesztüzem befejezése után is az ESA németországi Darmstadtban levő központjából (ESOC) végzik majd a Seninel-1A irányítását. A műhold már a próbaidőszak alatt is hasznos adatokat és érdekes eredményeket produkált, amiről az Űrvilág cikkeiben is rendszeresen beszámoltunk. (Korábbi írásaink az oldal aljáról elérhetők.) Ugyanezt tervezzük a Sentinel-1A – és majdan az 1B jelű társa – remélhetőleg hosszú működési élettartama alatt is.