Svájc a Sentinel-2A szemével
(Rovat: GMES - Copernicus, A hét képe - 2016.12.09 07:15.)

A Copernicus program Sentinel-2A műholdjának felvételei alapján készült el egy teljes mozaik Svájcról.

(Kép: Copernicus Sentinel adatok 2016 / GeoVille)

Az Alpok jórészt hófödte hegyvonulatai uralják Svájc déli részét. A felvétel középső részén láthatjuk az ívelt X alakot formáló Aletsch-gleccsert, amely a leghosszabb az Alpokban. A globális klímaváltozás következtében ezen a területen is megfigyelhető a gleccserek zsugorodása és visszahúzódása.

Az Alpoktól északra terül el a Központi-fennsík, vagy más néven Svájci-fennsík, amely Svájc területének mintegy egyharmadát teszi ki. Ezen a fennsíkon találhatóak olyan fontos városok, mint Zürich és Bern. Ez a legsűrűbben lakott régió, valamint itt koncentrálódik az ország iparának és mezőgazdaságának legjelentősebb része.

Az ország északnyugati határa mentén fekszik a Jura-hegység, melynek láncolata nagyjából délnyugatról nyúlik északkelet felé. Svájcnak ezernyi gleccser formálta tava van, melyek a legutóbbi jégkorszak során, körülbelül 15 000 éve keletkeztek. Ilyen tavak például a Franciaországgal közös Genfi-tó, vagy a Németországgal és Ausztriával közös Boden-tó is. A Neuchâtel-tó a legnagyobb gleccsertó, ami teljes egészében Svájc területén fekszik. A tavak különböző színekkel jelennek meg a felvételeken, ami a különböző algakoncentrációknak és a gleccserekből származó finom szemcsés kőzetek eltérő jelenlétének köszönhető.

Az ország középső részéhez közel láthatjuk a Luzerni-tavat, vagy más néven Vierwaldstätti-tavat, melynek nyugati végén található Luzern városa. Ez a város volt az Európai Űrügynökség (ESA) legutóbbi Miniszteri Tanácsülésének székhelye. December 1-jén és 2-án tartottak tanácskozást a 22 ESA tagország miniszterei és delegációvezetői, valamint a társult tag Szlovénia és az együttműködő állam Kanada képviselői.