Startra kész a Sentinel–5P
(Rovat: GMES - Copernicus, Környezetünk védelme , Időjárás és előrejelzése - 2017.10.06 07:15.)

A tervek szerint október 13-án az oroszországi Pleszeckből indítják a Copernicus program következő műholdját, a Sentinel–5P-t.

A sajtónak július végén bemutatott Sentiel–5P műholdat (lásd korábbi cikkünkben) Nagy-Britanniából átszállították az oroszországi Pleszeckbe, ahová szeptember elején érkezett meg. A kicsomagolás után haladéktalanul megkezdődött a startra történő felkészítése, az összes fedélzeti rendszer működésének ellenőrzése. A legfrissebb információk szerint a műholdat október 13-án, magyar idő szerint 11:27-kor Rokot hordozórakétával (egy polgári célra átalakított, SS–19 interkontinentális ballisztikus rakétával) indítják.

A Sentinel–5P műholdat Pleszeckben felkészítik az október 13-i startra. (Kép: ESA)

A Sentinel–5P-t 824 km magas napszinkron pályára állítják, ahol „laza kötelékben” repül a NOAA Suomi–NPP műholdjával, ami azt jelenti, hogy a Sentinel kb. 3,5 perccel az amerikai műhold mögött repül és mindenütt kb. 13:30 helyi időkor halad el. Élettartamát legalább 7 évre tervezik, de a fedélzeti készletek (a pályamódosításokhoz szükséges 82 kg üzemanyag) 10 évre elegendők. A műhold tömege az üzemanyaggal együtt 820 kg, magassága 3,35 méter, átmérője 5,63 méter. A tudományos adatokat a műhold a norvégiai Svalbardra és a kanadai Inuvikba továbbítja, a telemetriai kapcsolatot e két állomáson kívül a svédországi Kirunából is tartják.

A Copernicus program Sentinel–5P műholdja napszinkron pályájáról 2600 km széles sávban, három színképtartományban vizsgálja a légkörben kis mennyiségben előforduló szennyező gázokat. (Forrás: ESA)

A Sentinel–5P a Copernicus program űrszegmensének első tagja, amelynek fő feladata a légkör vizsgálata. Ennek megfelelően egyetlen műszere a Tropomi multispektrális képalkotó spektrométer. A műszer három sávban dolgozik, az egyik a közeli ibolyántúlit és a látható tartomány rövid hullámhosszú (kék) részét fedi le (270–495 nm), a másik a közeli infravöröst (675–775 nm), a harmadik pedig az közeli és a közepes infravörös közötti tartomány egy részét (2305–2385 nm) foglalja magában. A műszer térbeli felbontása 7 km × 3,5 km, ami azt jelenti, hogy a légköri szennyeződéseket városok szintjére lebontva vizsgálhatják.

A Tropomi műszer észlelési sávjai (vízszintes, világoskék sávok) és azok a légkörben előforduló gázok és anyagok, amelyek kimutatására az egyes sávokban lehetőség van. A Föld korongjának íve mellett az elektromágneses színkép tartományai láthatók (felülről lefelé az ibolyántúli, az látható, a közeli és a valamivel távolabbi infravörös), mellette a nanométerben mért hullámhosszakkal. (Kép: ESA)

A műszert az ESA irányításával az ESA és a Holland Űrkutatási Iroda közösen fejlesztette, fő feladata a légkörben nyomokban előforduló, de a levegőminőségre és az éghajlatra jelentős hatást gyakorló gázok (elsősorban az ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, a metán, a szén-monoxid és a formaldehid) és aeroszolok követése. A műszer 2600 km széles sávban végez méréseket, így az egyes sávok – az Egyenlítő környékét kivéve – átfedik egymást, vagyis naponta az egész Földet végigméri.

A Tropomi szerelése. (Kép: Airbus Defence and Space)

A Sentinel–5P a műholdcsalád hatodik tagja, öt, már a Föld körül keringő és eredményesen dolgozó társát követi.