Készül az újabb Sentinel
(Rovat: GMES - Copernicus, Környezetünk védelme - 2019.05.17 07:15.)

Már a műszerek kerülnek a helyükre az óceánokat vizsgáló Sentinel–6 műholdon. A tesztek után jövőre állhat pályára a páros első tagja.

A feljegyzések szerint a világtengerek vízszintje 1993 és 2018 között évente átlagosan 3,2 milliméterrel emelkedett. Mielőtt azonban elbíznánk magunkat, hozzá kell tenni, hogy az emelkedés az utóbbi néhány évben gyorsult. Éppen ezért alapvető fontosságú lesz a tengerek vízszintjének pontos mérése, amit az ESA és az EU Copernicus programjának következő műholdpárosa, a Sentinel–6 (A és B) végez majd. A két műhold párhuzamosan épül.

A jövő évtizedben a két műhold mérései referenciaküldetésnek fognak számítani, mert azt a munkát folytatják, amelyet korábban a francia–amerikai TOPEX/Poseidon és a Jason küldetések teljesítettek. Mindkét Sentinel–6 műholdra radaraltiméter kerül, amely a kibocsátott radarimpulzusok futási idejéből számítja ki a műhold és a vízfelszín távolságát, illetve a műhold helyének pontos ismeretében a vízszint pillanatnyi magasságát. (Pozíciója pontos meghatározását navigációs műholdak segítségével végzi, de a műholdra lézertükröket is elhelyeztek, hogy a földi lézerobszervatóriumokból végzett mérésekkel tovább lehessen pontosítani a helymeghatározást.)

A Sentinel–6A felbocsátását jövő év végére tervezik, az Airbus friedrichshafeni (Németország) üzemében most kerülnek rá a műholdra a műszerek, most éppen az éghajlat-monitorozó fejlett mikrohullámú sugárzásmérő (AMR-C, Advanced Microwave Radiometer for Climate monitoring). Ezzel a légkörben lévő vízgőz mennyiségét tudják pontosan meghatározni, ami azért fontos, mert a vízpára megváltoztatja a radarjelek terjedési sebességét, így az AMR-C mérései alapján korrigálva tudják még pontosabbá tenni a radarral meghatározott távolságokat. A Sentinel–6 műholdat a Copernicus program keretében az ESA készíti az EU számára, de a műhold építésébe a NASA, a NOAA és az Eumetsat is bekapcsolódott, így például az említett radiométert a NASA szállította a műholdhoz.

A Sentinel–6A műholdra felszerelik az éghajlatmonitorozó fejlett mikrohullámú sugárzásmérőt (AMR-C, Advanced Microwave Radiometer for Climate monitoring) az Airbus friedrichshafeni üzemében. (Kép: Airbus)

Következő lépésként kerül fel a műholdra az altiméter, majd a pontos pozíciómeghatározást végző műszerek. Ezután végzik el a műholdak tesztelését, többek közt a rázó- és a termovákuum teszteket.

A Sentinel–6 átlagosan 1336 km magas, 66 fok inklinációjú pályájáról a Föld jégmentes óceánjainak 95%-át tíznaponként térképezi fel, de mérései nem csak a vízszint változásának megállapítását szolgálják. Az eredményekből következtetni lehet az óceáni áramlásokra és a szélsebességre, ami létfontosságú a hajózás biztonsága szempontjából. Az adatokat az egyre forgalmasabb part menti vizek védelmére és a forgalom irányítására is felhasználják. A műhold mérési eredményei kiegészítik az elsősorban ugyancsak az óceánok vizsgálatát végző Sentinel–3 műholdak méréseit. Küldetését a fél évig tartó beállítási szakasz után 5 és fél évre tervezik, ami két évvel meghosszabbítható.

A Sentinel–6/Jason-CS fő műszere az óceánok vízszintjét nagy pontossággal mérő radaros altiméter lesz. A küldetés a Jason sorozat és az ESA CryoSat küldetés folytatása lesz, átfedésben a Jason–3-mal, és kiegészítve a Sentinel–3 holdak oceanográfiai méréseit. (Kép: ESA / ATG medialab)

A műhold felépítése a CryoSaton alapul, a műszerek többségét a függőlegesen lefelé néző platformon helyezik el. A fedélzeten 214 kg üzemanyag biztosítja a légköri fékeződés ellenében a pálya megtartását (mennyisége a meghosszabbított küldetésre is elegendő). A műhold passzív élettartama 25 év, küldetése befejeztével ennyi idő után semmisül meg a légkörben. A Sentinel–6 tömege 1440 kg, napelemei 891 watt elektromos energiával látják el a fedélzeti berendezéseket. Várhatóan naponta átlagosan 1200 Gbit adatot küld a Földre.

A műholdat egyes források Jason-CS (Jason Continuity of Service) néven is említik, mert a Jason sorozat folytatásaként, a Jason–3 műholddal átfedésben végzi majd a méréseit. 2013 végén az Európai Bizottság kérésére született megegyezés arról, hogy a szoros európai–amerikai együttműködésben készülő Jason–CS valójában azonos lesz a Sentinel–6-tal.

Az AMC–R sugárzásmérő integrálása a Sentinel–6A-ra az Airbusnál. (Kép: Airbus)