Sentinel-1B: halványuló remények
(Rovat: GMES - Copernicus - 2022.03.23 09:15.)

Három hónappal ezelőtt hibásodott meg a Copernicus program radaros műholdpárosának második tagja. Még nem adták fel, hogy rendbe hozzák.

Mint arról januárban mi is hírt adtunk, a 2016-ban felbocsátott Sentinel-1B műhold radarberendezésének energiaellátó rendszere 2021 karácsonya előtt váratlanul meghibásodott. Szerencsére a két évvel korábban indított, azonos felszereltségű párja rendben működik. Ugyanakkor nem véletlenül állt két műholdból a C-sávú apertúraszintézises (synthetic aperture radar, SAR) radarméréseket végző rendszer, hiszen így kétszer olyan gyakran tudott a földfelszín egy adott területe fölé visszatérni egy Sentinel-1 műhold. A radaros elven működő földmegfigyelés nagy előnye, hogy felhős időjárás mellett és éjszaka is használható.

Egy Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műhold. (Fantáziakép: ESA)

Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója szerint a Sentinel-1B helyzete nem tűnik reménykeltőnek, de a szakemberek még nem adták fel, hogy újra működésre bírják az immár három hónapja kiesett radaros földmegfigyelő műholdat. A hiba „csak” a SAR berendezést érinti, ezért legalább a műhold többi fedélzeti rendszere működőképes, így tudnak vele kommunikálni és a pályáját tartani. Egyelőre nem sikerült rájönni, hogy 18 lehetséges ok közül melyik miatt mondta fel egyszerre a szolgálatot a radar elektromos energiával való ellátására szolgáló elsődleges és másodlagos rendszer.

A Sentinel-1 műholdpáros utánpótlása az 1C és 1D jelzésű űreszközökkel mindenesetre szerepel a tervekben. Januárban az ESA felvetette a lehetőségét, hogy a Sentinel-1B elvesztése miatt valamivel előbbre hoznák a Sentinel-1C startját. Bár az aktuális tervekben 2023 közepe szerepel, de várhatóan októberben véget érnek az űreszköz tesztjei és repülésre alkalmasnak nyilvánítják. Ez továbbra is érvényes, de az ESA még nem döntötte el, hogy mi legyen. Annál is inkább, mert a geopolitikai helyzet nagyot változott. Az Arianespace portfóliójából a háború következtében kikerültek az orosz Szojuz hordozórakéták, ami összekuszálta a szálakat. Öt olyan közeljövőbeli európai küldetés van, amelyhez most a Szojuz helyett új rakétákat keresnek. Eközben a Sentinel-1C számára kijelölt Vega-C is szóba jöhet. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a Vega-C utolsó fokozatához ukrán gyártmányú hajtóművet alkalmaznak, amelynek az elérhetősége a jelenlegi helyzetben több mint kétséges. Esetleges pótlása és az újratervezés további késéseket okozhat.