A Sentinel-1C első radarképei
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek - 2024.12.16 07:15.)

Kevesebb mint egy héttel a december 5-ei felbocsátása után az ESA már közzé is tette az európai Copernicus földmegfigyelési program legújabb radaros műholdjának legelső képeit.

Az apertúraszintézis elvén működő C-sávú radarberendezéssel (synthetic aperture radar, SAR) felszerelt Sentinel-1C a pályára kerülése után egy sor összetett feladatot teljesített, beleértve a 12 m hosszú radarantennájának és a napelemtábláinak a kinyitását. Az új űreszköz az első felvételeivel bizonyította életképességét, fedélzeti rendszereinek működőképességét, reményt adva arra, hogy beüzemelése és műszereinek gondos kalibrálása után hasznosan egészíti majd ki a 2014 óta napjainkig is működő, hasonló felszereltségű Sentinel-1A munkáját.

A radaros technológia lehetővé teszi, hogy a műholdak éjjel-nappal, bármilyen időjárási körülmények között nagy felbontású képeket készítsenek. A műholdas radarfelvételek alkalmazási területei között megtalálható a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a katasztrófák elhárítása, az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás. A felszíntől visszavert radarimpulzusok fázisinformációi alapján, interferometrikus módszerrel pedig nagy pontossággal mérhetők fel a földfelszín deformációi, legyenek azok természetes vagy az emberi tevékenység által kiváltott hatások következményei.

A Sentinel-1 műholdpáros 2016-ban indított második, B jelű tagja 2021 végén váratlanul felmondta a szolgálatot. Így most a harmadikon a világ szeme: a Copernicus radaros adatainak számtalan felhasználója türelmetlenül várja, hogy a rendszer frissítésére szánt Sentinel-1C adatai mielőbb szolgálatszerűen rendelkezésükre álljanak. Ízelítőül addig is itt van három felvétel a Francia Guyana-i Kourou-ból egy Vega-C rakétával indított műhold első „terméséből”.

Az első kép, amely mindössze 56 órával és 23 perccel a felbocsátás után készült, Svalbardot, a Jeges-tenger norvég fennhatóság alatt álló távoli szigetcsoportját mutatja. Egyúttal azt kis illusztrálja, hogy mennyire hasznosak a műholdradaros adatok a sarkvidéki jégtakaró és a környezeti változások felmérésére. Ezek elszigetelt, nehezen megközelíthető régiók, így a műholdakkal gyűjtött információ különösen értékes például az éghajlatváltozásnak a sarki ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatásainak vizsgálatához vagy a biztonságos tengeri hajózás lehetővé tételéhez a sarkvidéki vizeken.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Sentinel-1C második bemutatkozó képe Hollandia egy részét mutatja, rajta Amszterdammal és a kiterjedt mezőgazdasági területeiről és fejlett vízgazdálkodási rendszereiről híres Flevoland régióval. A különféle polarizációjú radarfelvételekből összeállított hamisszínes kép arra szolgál példával, hogyan használhatók a Sentinel-1 adatok a talaj nedvességtartalmának figyeléséhez és a növényzet egészségi állapotának felméréséhez. A Hollandiáról készült Sentinel-1C képnek „radartörténelmi” vonatkozása is van. Az ESA legelső ilyen elven működő földmegfigyelő műholdja, az 1991-ben felbocsátott ERS-1 (European Remote Sensing-1) legelső képén szintén Flevoland az IJsselmeer volt látható.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A harmadik kép segítségével kicsit még délebbre, a belgiumi Brüsszel környékére látogatunk. Az ugyancsak hamisszínes kompozit arra emlékeztet, hogy a Sentinel-1 radaros adatok jól alkalmazhatók városi környezetben is. Ami pedig a felszínmozgás-vizsgálatokat illeti, az épített környezetből a műholdra visszaverődő intenzív radarjelek kitűnő lehetőséget nyújtanak a részletes, nagy pontosságú interferométeres mérésekre. Brüsszel volt egyébként 2014 áprilisában az első Sentinel-1 műhold legelső felvételének a tárgya is.

A sűrűn beépített városi környezetet élénk fehér és sárga tónusok jelzik, éles kontrasztban a környező növényzettel. A vizek és más, a műhold irányában gyengén tükröző felületek, mint például a repülőtéri futópályák itt sötétebb árnyalatokban jelennek meg. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Copernicus programot az Európai Bizottság felügyeli, koordinálva a környezetvédelmet és a mindennapi élet javítását célzó különféle szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat támogató, azokat adatokkal folyamatosan és egyenletes minőségben ellátó Sentinel műholdcsalád elkészítéséről, felbocsátásáról és részben működtetéséért az Európai Űrügynökség (ESA) gondoskodik. A Copernicus nyílt adatpolitikájának köszönhetően összes Sentinel-1 adat a világon bárki számára szabadon hozzáférhető. (Forrás: Sentinel blog)