Az Űrnapon történt
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Szakmapolitika , Nyereség az országnak - 2005.10.19 09:33.)

Tegnap sikeresen lezajlott az idei Űrnap. Akik nem tudtak elmenni, azok számára röviden összefoglaljuk az eseményeket.

A megnyitóra reggel 9 után került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében, amely majdnem megtelt az űrkutatásban dolgozó szakemberekkel és az érdeklődőkkel. Molnár Károly rektor köszöntője után Kovács Kálmán, az űrkutatásért is felelős informatikai és hírközlési miniszter nyitotta meg a konferenciát. Bejelentette többek között, hogy a kormányzati takarékosság jegyében a magyar űrkutatás szervezete kissé átalakul: a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) – önállósága megtartása mellett – betagozódik a minisztérium szervezetébe, főosztályi szinten. A remények szerint a kutatási programokat támogató pályázati összegek nem, csak az adminisztrációs költségek csökkennek. Fontos bejelentés volt, hogy kormányzati szinten foglalkoznak Magyarország ESA csatlakozásának előkészítésével. Erre legkorábban 2009-ben kerülhet sor, hiszen 2008-ban jár le az Európai Űrügynökséggel jelenleg érvényben levő együttműködési szerződés (PECS). Az már Both Elődnek, a MŰI igazgatójának az előadásában hangzott el, hogy a PECS keretében jól működnek az ESA-programokba bekapcsolódó magyarországi kutatócsoportok. Eddig sikerült pályázatokon kutatási megbízásként visszakapnunk az évente befizetett mintegy 250 millió Ft-os hozzájárulást.

A hagyományoknak megfelelően Both Előd összefoglalta az elmúlt egy év legfontosabb hazai űrkutatási témájú eseményeit. Előtte részletesen szólt arról, hogy az űrkutatás, elsősorban a távérzékelés világszerte mennyire fontos szerepet játszik a katasztrófák (földrengések, árvizek, erdőtüzek, stb.) nyomán keletkező károk elhárításában.

Az Űrnap idei külföldi vendégelőadója Helmut Lammer, a grazi Űrkutatási Intézet munkatársa volt. Időszerű és sokakat izgató témáról, az asztrobiológiáról beszélt. Bemutatta egyrészt a Naprendszer bolygóival, másrészt az exobolygókkal kapcsolatos kutatások állását. Felvázolta azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldásához a közeljövőben számos űrszondát és mesterséges holdat állítanak pályára. Ilyenek a Merkúr (BepiColombo), a Vénusz (Venus Express) és a Mars (Mars Express és a többiek) kutatására indított vagy indítandó szondák, illetve a Nap közvetlen galaktikus környezetében levő csillagok körüli kőzetbolygók kimutatására alkalmas űrcsillagászati holdak (COROT, Terrestrial Planet Finder, Space Interferometry Mission, Gaia, stb.).

Az Űrnap társszervezőjét, a Magyar Asztronautikai Társaságot (MANT) Kelemen János főtitkár képviselte, aki előadásában szólt az ismeretterjesztés fontosságáról, és bemutatta a MANT ezirányú tevékenységét. Hivatalosan is meghirdette a 2006-os diákpályázatot és az Ifjúsági Űrtábort. (Ezekről külön cikkekben írtunk ill. írunk majd!) A szünetben poszterkiállítást tekinthettek meg a résztvevők.

A második „felvonást” Csornai Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Központjának vezetője kezdte. A téma – a parlagfű-fertőzöttség becslése űrfelvételekkel – egyszerre aktuális és érdekes. Az előadó elmagyarázta az ettől az évtől hatályos új parlagfű-ellenes jogszabályok lényegét, a fertőzött külterületi táblák felderítésének módját, a hatósági eljárás, a kényszerkaszálás és a bírságolás menetét. Az új, nemzetközileg is egyedülálló rendszer egyik alapja az űrfelvételek elemzése. Az eljárás korántsem egyszerű: a parlagfű növény által visszavert sugárzás a „zajszint” közelében detektálható. A FÖMI-ben az elmúlt évtizedekben felhalmozódott mezőgazdasági távérzékelési tapasztalat alapján azonban sikerült kidolgozni egy olyan módszert, amellyel a parlagfű-borítottság oroszlánrészét adó nagykiterjedésű mezőgazdasági táblák azonosíthatók, irányítva ezzel a helyszíni ellenőrzésben dolgozó szakemberek munkáját.

A következő előadó Pálfalvi József, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének munkatársa volt. Az általa vezetett kutatócsoport idén kísérleteket juttatott fel a Foton-M2 mesterséges holdra. (A kísérletekről annak idején az Űrvilág oldalain is olvashattunk tőle „első kézből” származó részletes beszámolókat.) A kozmikus sugárbiológiai mérések kiértékelése megkezdődött, és néhány előzetes eredmény is van már. Mindenesetre az általuk kifejlesztett detektorok jól vizsgáztak, aminek jele, hogy a csoport újabb űrbeli és magaslégköri kísérletekben való részvételre kapott felkérést.

Nagy Elemér előadásának címe „Híd az űrbetegség és az egyes földi betegségek között” volt. Ez a bizonyos híd pedig nem más, mint az ágynyugalomban végzett vizsgálatok. Rövid történeti bevezető után az előadó ismertette a módszert: a súlytalanság állapotának legtöbb hatása az emberi szervezetre szimulálható a fej irányban enyhén megdöntött ágyban való fekvéssel. Megtudtuk, hogy milyen rendellenességek léphetnek fel ilyenkor, és hogy az ilyen orvosi kutatások nem csak a hosszú űrutazások előkészítéséhez fontosak, de bizonyos betegségek gyógyításához is hozzásegíthetnek. (Hasonló hosszú távú vizsgálatokat épp most is végeznek a franciaországi Toulouse-ban, amelyekre annak idején mi is segítettünk önként jelentkezőket toborozni.)

Az utolsó előadót, Timár Gábort (ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport) igazán nem kell bemutatni az Űrvilág olvasóinak. Kern Anikóval közösen ők látnak el bennünket rendszeresen érdekes hazai és „környékbeli” vonatkozású műholdfelvételekkel – és persze a hozzájuk kapcsolódó szakszerű magyarázatokkal. Ezek a képek az ELTE lágymányosi épületének tetején felállított vevőberendezés révén kerülnek hozzájuk. A szép képek és a lelkesedés mostanra egy kisebb ismeretterjesztő „misszióvá” nőtte ki magát: az Űrvilág mellett az Origo, a National Geographic Magyarország és a kolozsvári Transindex portálon is rendszeresen jelentkeznek látványos képekkel.

Az Űrnapon elhangzott egyik-másik előadás témája az Űrvilág olvasóinak is ismerős lehet. A további részletekben elmélyedni kívánók számára az alábbiakban összegyűjtöttük a korábbi cikkeinkhez mutató linkeket. (Fotók: Trupka Zoltán)