Magyar agykutatók kísérlete a Nemzetközi Űrállomáson
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Az űrállomás és kontinensünk , Az emberi élet védelme - 2008.02.06 07:51.)

A hamarosan induló Atlantis által szállított Columbus laboratóriumon októbertől magyar kísérleteket is végeznek az űrhajósok. Az űrrepülőgép startjáról élő internetes közvetítés lesz csütörtök este a Polaris Csillagvizsgálóból.

A tervek szerint február 7-én indul útnak a floridai Kennedy Űrközpontból az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai fejlesztésű Columbus laboratóriummal, amely csatlakozik a Nemzetközi Űrállomás szerkezetéhez. 2008 októberétől az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoportja által kifejlesztett kísérleteket fogják ebben az űrlaboratóriumban végezni űrhajósok. (A kísérletek tervéről Barkaszi Irén és Dr. Balázs László kutatók jóvoltából tavaly decemberben, amikor az Atlantis eredetileg indult volna, mi is beszámoltunk. – A szerk.) Ez lesz az első kísérlet, melyet a laborban lévő Európai Fiziológiai Modul (EPM) nevű műszeregyüttessel végeznek. A 128 csatornás EEG készülékkel két fő kérdéskört vizsgálnak: az egyik a komplex cselekvéseket szervező agyi prefrontális terület zavarainak vizsgálata, a másik pedig a térbeli tájékozódás súlytalanságbéli változásának megfigyelése. Az űrhajósok gyakorlásképp először Kölnben, az európai kiképzőközpontban kipróbálják a kísérletet, felszállás előtt és visszatérés után pedig a Moszkva közeli Csillagvárosban kerül sor a kontrollkísérletekre.

Térbeli tájékozódás
A kísérlet egyrészt a térbeli tájékozódásnak a súlytalanságban bekövetkező változásával foglalkozik. A Földön a térbeli tájékozódásra a gravitációt, a látványt vagy pl. a bőrt ért hatásokat is felhasználjuk. Súlytalanságban az űrhajósok idegrendszere alkalmazkodik: a térbeli tájékozódás erőteljesebben hagyatkozik a többi érzékszerv által közvetített hatásokra. Így pl. könnyebben meghatározza egy pont helyzetét, ha az egy – a függőleges és vízszintes irányt kijelölő – négyszögletes keretben jelenik meg, mintha ugyanezt a pontot egy – az irányok szempontjából semleges – kör alakú látótérben látná. A kísérletben ezeket a képeket egy, a környezet ingereit kizáró „alagútban” látják az űrhajósok. Az ezekre adott reakciókat földi kontrollkísérletekkel összehasonlítják. Így kideríthető, hogy a tájékozódás mennyiben változik meg súlytalanság esetén: ez egyrészt jelentkezik viselkedés szintjén (pl. reakcióidőben és hibázásban), másrészt agyi elektromos jelekben is.

A prefrontális funkciók
A kísérlet az agy prefrontális – a homloklebeny elülső – területeinek funkcióival is foglalkozik, amiben zavarokat okozhat az alvászavar vagy a túlfeszített munka. Ez jellemző az űrhajósok életére. A prefrontális terület zavara esetén nem az alapfunkciók (írás, olvasás, stb.) sérülnek, hanem az ezekből összeállított komplex cselekvések: pl. valaki nem tud egy cselekvést elkezdeni vagy abbahagyni, vagy váratlan helyzetekre, nem várt ingerekre reagálni, meglevő képességeit újrarendezni. Ez pedig alapvető egy űrhajós munkájában. A már említett téri tájékozódási kísérletben olyan képeket is mutatnak az űrhajósoknak, melyek nem tartoznak a feladathoz (pl. a pont helyett egy fénykép). Erre a nem várt képre adott, elektródákkal mérhető agyi válasz utal a prefrontális terület működésére. A kísérletek egyik „mellékterméke” lehet annak a pontosabb megismerése, hogy az alváshiányban vagy oxigénhiányban szenvedők (magas hegyen dolgozók, asztmások) hogyan reagálnak váratlan helyzetekben, pl. autóvezetéskor, a prefrontális agyi terület funkciózavarai miatt.

A kísérlet lefolyása
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság közös SURE programjának keretében végzett kísérletet időigényességére való tekintettel egy másik, belga vezetésű kutatócsoport kísérletével együtt végzik, NeuroSpat néven. A kísérletsorozatban 5 személy vizsgálatát tervezik. Az első kísérletet – a jelenlegi tervek szerint – a Nemzetközi Űrállomás 18. számú legénysége végzi majd. A vizsgált személy és segítője októberben indul fél évig tartó küldetésére Bajkonurból a Szojuz TMA-13 űrhajó fedélzetén. Érdekesség, hogy szinte az utolsó pillanatig megvolt rá a lehetőség, hogy az április 8-án induló legénység kezdi majd a sort. Szergej Alekszejevics Volkov és Oleg Dimitrijevics Kononyenko kozmonauták már találkoztak a kutatócsoporttal és megkezdték a bonyolult műszerek használatának elsajátítását. Sajnos – részben az Atlantis indításának immár 2 hónapos csúszása miatt – ez a kísérlet kikerült a 17. számú legénység programjából.

Az indítás közvetítése
A NASA Atlantis űrrepülőgépe utolsó előtti útjára a múlt év december 6-ai indítás elhalasztása után február 7-én, csütörtökön indul, magyar idő szerint késő este. A NASA TV az indításról szóló közvetítését a Cydonia és a Polaris Csillagvizsgáló (Budapest) csapata kommentálja a Polaris TV élő internetes adásában, 20 és 22 óra között. Az eseményen a Polaris Csillagvizsgálóban az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoportja munkatársai is részt vesznek. További információ: www.mcse.hu