Itt jártunk: Humans in Space Symposium
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Az emberi élet védelme - 2013.07.21 08:15.)

Az MTA-TTK-KPI Űrkutató Csoportja tagjainak beszámolója az emberes űrrepüléssel kapcsolatban Kölnben megrendezett nemzetközi konferenciáról.

A múlt héten, 2013. július 7. és 12. között rendezték a 19. Humans in Space tudományos konferenciát Kölnben, amin volt szerencsénk részt venni. Kutatócsoportunk (MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete, Űrkutató Csoport) 2006 óta foglalkozik űrkutatással, szorosabban véve az űrhajózás agyra és pszichés állapotra való hatásával. A csoportunk négy tagja, Barkaszi Irén, Dr. Ehmann Bea, Takács Endre és Dr. Balázs László vett részt a konferencián.

A konferencia a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics) nevű űrkutatási tudományos szervezethez tartozik. Ők adják ki a jó nevű Acta Astronautica tudományos folyóiratot is. A konferencia fő célja az elmúlt időszak űrkutatással kapcsolatos tudományos eredményeinek bemutatása volt, másrészt megszólalási lehetőséget biztosított az űrügynökségek (ESA, NASA, kínai és orosz ügynökség) és a fontosabb kutatóközpontok tisztségviselőinek. Emellett több előadás technológiai újdonságokat mutatott be.

A konferencia nulladik napján bemutatták nekünk a DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Repülési és Űrhajózási Hivatal) új épületét, az envihabot. Ez az épület fog a közeljövőben helyet adni az űrhajózást vizsgáló laborok legújabb generációjának.

A 90%-ban elkészült épületben láthattunk alváslabort, bed rest study labort (ágynyugalomban végzett kísérletekhez), rövid karú centrifugát, egy PET-MRI készüléket, több szobára kiterjedő barokamrát – egyszóval mindent, amire csak egy kutató vágyhat. Az épület különlegessége, hogy a látogatók a csarnokszerű épületben elhelyezett laborokba benézhetnek akkor is, ha a tudósok ott dolgoznak (persze az ablakok adott esetben el is sötétíthetőek).

PET-MRI készülék az új kutatóépületben.

Dr. Balázs László, a csoport vezetője az envihabban.

Két posztert és egy előadást mutattunk be a konferencián. A posztereink témája az antarktiszi szélsőséges körülmények hatása az agy működésére. Az agyi funkciók (pl. egy váratlan ritka eseményre hogyan reagálunk) változását egy akusztikus és egy vizuális feladat elvégzése közben regisztrált agyi elektromos jelek (EEG) elemzésével néztük. Vizsgálatunkban 10, a Déli-sark Concordia kutatóállomásán tartózkodó személy vett részt. A legénység 2011-ben érkezett a kutatóállomásra és majdnem egy évig tartózkodtak ott, ami alatt 6 hetente elvégezték a feladatainkat. A Concordia állomás 3233 méteres tengerszint feletti magasságon található és ez a Föld egyik leghidegebb pontja, -54,5 °C az éves átlaghőmérséklet. Ez a magasság már elegendő egy mérsékelt oxigénhiányhoz, amire különösen érzékeny az agyunk. Tovább nehezíti a helyzetet a kevés fény és a szociális közeg megváltozása. Összességében azt találtuk, hogy az agy viszonylag jól alkalmazkodik az ilyen szélsőséges körülményekhez.

Barkaszi Irén és Takács Endre a posztereik mellett.

Az előadás a Mars 500 állomáson végzett kutatásunkat mutatta be. A Mars 500 szimuláció 2010 nyarán kezdődött. A nemzetközi kooperációban folyó kísérlet bázisa a moszkvai IBMP (az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Kutatóintézete). A három orosz, két európai (ESA) és egy kínai tagból álló legénység 520 napot töltött a világtól elzárva. A pszichológiai tartalomelemzés módszerével elemeztük az 520 nap alatt keletkezett kommunikációs anyagot (pl. amikor a legénység az irányítókkal kommunikál). Ezzel az automatizált tartalomelemzéssel monitorozni tudtuk a legénység lelkiállapotát.

Dr. Ehmann Bea előadását tartja.

Mind a Concordia állomás, mind a Mars 500 szimuláció a hosszú távú űrutazások analóg szituációjának tekinthető, ugyanis a súlytalanságon kívül megegyeznek a legfontosabb paraméterekben, úgymint hosszú távú bezártság, extrém izoláció, késleltetett kommunikáció, megváltozott fényviszonyok és barátságtalan környezet.

A konferencián sajnos csak mi négyen voltunk magyarok, és azt is sajnálattal láttuk, hogy az újonnan csatlakozott vagy déli uniós országokból sem volt sok látogató. Reméljük, hazánk közeli ESA csatlakozása meghozza majd a kedvet a magyar kutatók és vállalkozók számára, hiszen egy ilyen konferencia kiváló alkalom a kapcsolatépítésre és a legújabb technológiai és tudományos trendek megismerésére.

Takács Endre, Barkaszi Irén
MTA-TTK-KPI Űrkutató Csoport