RADCUBE és CROSS
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Űridőjárás , Nyereség az országnak - 2016.05.20 07:15.)

Ezeket a betűszavakat érdemes lesz megjegyeznie annak, aki a következő néhány évben követni szeretné a hazai űrkutatás fejleményeit. Újabb magyar műhold készülőben!

Május 19-én sajtótájékoztatón mutatták be Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) szakmai vezetésével most induló projektet, amely megnyithatja az utat egy minden eddiginél pontosabb űridőjárás-előrejelző rendszer kiépítése felé. Az Európai Űrügynökség (ESA) támogatását nemrég elnyert projektben a műholdplatform fejlesztőjeként részt vesz a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft., az első magyar műhold, a Masat-1 készítői által létrehozott űripari vállalkozás.

A Magyarországon készülő RADCUBE műhold egy 3 egységes CubeSat lesz, kinyitható napelemtáblákkal és antennákkal. (Fantáziakép: radcube.hu)

A címben említett RADCUBE annak a 3U (tehát három egymás mellé helyezett, 10 cm élhosszúságú kockának megfelelő egységből álló) kis műholdnak (CubeSatnak) a neve, amely az MTA EK által fejlesztendő, RadMag nevű, a kozmikus sugárzás mérésére alkalmas műszert viszi magával.

A szilícium detektoros technológián alapuló, háromtengelyű sugárdózismérő műszer az MTA EK fejlesztése. (Fantáziakép: radcube.hu)

A műszer és a műholdplatform elkészítésére rendelkezésre állnak a források, az űreszköz felbocsátását 2018 végére vagy 2019 elejére várhatjuk (ennek a pontos részletei még nem ismertek). A CROSS rendszer (Cosmic Radiation mOnitoring Satellite System) pedig egy hosszabb távra szóló terv. Ennek keretében a Föld körül különböző pályákon keringő, hasonló műszerezettségű holdak konstellációja olyan mérési adatokat szolgáltatna, amelyekkel az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban lenne biztosítható az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága, az űridőjárás-előrejelző számítások végzése.

A CROSS műholdkonstelláció tagjai a Föld körül. (Fantáziakép: radcube.hu)

A Magyar Űrkutatási Irodát működtető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a tájékoztató egyik szervezője közleményében így fogalmazott:

A hazai fejlesztés a tudományos élet szereplői számára lehetővé teheti a földi sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálatát és mélyrehatóbb megismerését. Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket végző RadMag műszer első példánya az ESA támogatásával a szintén magyar fejlesztésű RADCUBE műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára.

Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója elmondta: „A sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába. Az MTA EK fontos szerepet tölt be a hazai nukleáris biztonsági tudás hosszú távú fenntartásában, a hazai kísérleti atomreaktor üzemeltetőjeként pedig elkötelezett a sugárvédelmi szaktudás ápolása iránt. A kutatóközpont jogelőd intézménye az 1970-es évek óta vesz részt az űrkutatásban különféle sugárzásmérő eszközökkel. A RadMag műszer fejlesztése – a jól ismert Pille berendezéshez hasonlóan – egy újabb példa arra, hogy a kutatóközpont az alapkutatással szerzett tudást sikeresen alkalmazza az ipari gyakorlatban.”

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben. A projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára. A tudományos és technikai szempontból is egyedülálló fejlesztés megerősíti Magyarország pozícióját a világ űriparának elitjében.”

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője megjegyezte: „Az Európai Űrügynökséggel indított program a CROSS rendszer kiépítésének első, kulcsfontosságú lépéséhez ad támogatást, hiszen a piacra lépés feltétele a működőképesség bizonyítása. A program eredményeként ráadásul két, egymástól függetlenül is működőképes termék születik. Az eszközök kézzelfogható magyar hozzájárulást jelentenek az európai űrkutatás versenyképességéhez.”

A műholdplatformot fejlesztő és gyártó C3S Kft. űripari vállalkozást az első magyar műhold, a Masat-1 fejlesztői alapították. A platform fejlesztése a RadMag sugárzásmérő berendezés kiszolgálásán túl támogatja azt az európai célkitűzést, hogy az egészen kis méretű műholdak gyártásában (CubeSatok, nanoműholdak) Európa világvezetővé váljon.

Magyarország 2015 novembere óta az ESA teljes jogú tagja, így már a hazai űripari kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak az űrügynökség által összefogott programokba. A CROSS rendszer első berendezésének demonstrációs repülésére létrejött program is az ESA segítségével valósul majd meg.

A tájékoztató résztvevői, balról jobbra: Zábori Balázs, Horváth Ákos, Solymár Károly Balázs, Tari Fruzsina és Horváth Gyula...

...valamint a megjelent érdeklődők. (Fotó: Trupka Zoltán)

Ha minden jól megy, e fejlesztés nyomán pár év múlva Budapest megkerülhetetlen adatforrás lesz minden valamire való szerkezet űrbe bocsátásánál – fogalmaz már az MTA honlapján megjelent ismertető szerzője. A kozmikus sugárzás jobb megismerése segíthet a későbbi, hosszabb távú emberes űrutazások és a távlati tervekben szereplő holdbázis megtervezésében, hiszen az ilyen programok egyik legnagyobb kihívása a sugárvédelem.