A magyar űrkutatás nagy terveiről
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Nyereség az országnak , Szakmapolitika - 2020.08.26 07:15.)

Biztos lesz egy második magyar űrhajós? Kiből lehet űrhajós? Tényleg lesz egy új magyar műhold? Gimnazisták is építhetnek műholdakat?

Ezeket és ehhez hasonló kérdéseket válaszolt meg dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és dr. Grósz Andor, a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékének professzora egy rádiós műsor keretein belül. A beszélgetés fő témáját a magyar űrkutatás jövőbeli tervei adták. A Spirit FM műsorvezetői gyermeki kíváncsisággal hallgatták ezt a magyaroktól eddig oly távolinak hitt területet, melyben sok magyar kutató dolgozott és járult hozzá munkájával a napjaikban ismert űrkutatáshoz.

A teljes rádióműsor felvétele. (Forrás: Spirit FM / Youtube)

A műsorban különböző témákról esett szó:

Az első magyar kereskedelmi távközlési műholdról:
2024-ben Magyarország a kereskedelmi űralapú szolgáltatások területén tesz egy új lépést. A hazai műholdfejlesztés nemzetközi szinten jelentős felzárkózást eredményezne az infrastruktúra és fejlesztés terén. A CarpathiaSat Zrt. a 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt., valamint a New Space Industries Zrt. közös vállalta, melynek célja egy nagyméretű távközlési és műsorszóró műholdnak a pályára állítása. A műhold geostacionárius pályán fog elhelyezkedni, azaz közel 36 ezer km magason fog keringeni. Ez a távolság azt eredményezi, hogy a műhold képes lesz a Földdel együtt mozogni, így nem kell antennarendszerrel követni, mint ahogy az az alacsonyabb pályán lévő műholdak esetén történik. Ez a nagyszabású műhold a hírközlés és telekommunikáció mellett különböző kutatások elvégzésére is képes lesz.

CubeSatról:
Ferencz Orsolya űrbiztos hosszú távú terve egy az izraeli oktatáshoz hasonló program megvalósítása, mely során fiatalok (középiskolások, egyetemisták) fejleszthetnek kutatásra alkalmas műholdakat. Az ilyen típusú műholdakat CubeSatoknak hívják. A nevük méretükre utal, hiszen ezek egy 10×10×10 cm-es nagyságú kis kocka alakú egységekből álló műszerek. Ezzel a programmal a fiatalokat már középiskolás korban közelebb lehetne hozni az űrkutatáshoz és előcsalni belőlük a kreativitásukat.

A második magyar űrhajósról:
Az Oroszországgal való együttműködés keretein belül 2024/2025-ben a második magyar űrhajósunkat fogjuk elküldeni, a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station, ISS). Míg az első magyar űrhajósunk, Farkas Bertalan 7 napot 20 órát 45 percet töltött az űrben, addig a második akár több hónapot is tölthet az ISS-en, miközben különböző hazai és más kutatási programokat valósítana meg. De kiből lehet űrhajós? Ennél a kérdésnél a két rádiós műsorvezetőben több ezer kérdés fogalmazódott meg, de úgy hiszem ezzel nem voltak egyedül. Milyen szigorú kritériumrendszer érvényesül a kiválogatás során? Mi az, ami abszolút kontraindikációja az űrutazásnak? Grósz Andor professzor úr megpróbált a szűk műsoridő ellenére ezekre kielégítően válaszolni.

A régi időkkel ellentétben ma már az űrhajósjelöltnek nem kell „szuperegészségesnek” lenni, de fontos egy kimagasló egészségi szint. A kiválogatásnak az első állomása és az egyik legfontosabb szempontja a pszichés státusz, hiszen legyen bárki bármennyire is fizikailag alkalmas az űrutazásra, ha mentálisan nem bírja a felmerülő kihívásokat, a terhelést és a váratlan helyzeteket, akkor nem lesz képes elvégezni a feladatát és a társait is veszélyeztetheti. A kiválogatása egy hosszadalmas, nagyon komoly feladatsorból áll, mely nem végezhető el a hétköznapi orvosi alkalmassági vizsgálatoknál megszokott pár óra alatt. Itt több napról beszélünk. A pszichológia szűrés például két napig tart. Ha ezen megfelelt az űrhajósjelölt, utána következik csak a fizikai állapotfelmérés.

Ha megnézzük az űrhajósok önéletrajzát, sokaknál feltűnik a katonai múlt, illetve a vadászpilóta képzettség, de a professzor úr megnyugtató válasszal szolgál azoknak, akik ezen képzettségek hiányában terveztek volna jelentkezni. Nem kötelező pilótai vagy katonai múlttal rendelkeznie a jelöltnek, de kötelező a felsőfokú végzettség és ajánlott a természettudományos érdeklődés (kutató, orvos, mérnök, stb.).

A magyar emberes űrprogram legjelentősebb része a különböző kutatási programok kiválasztása, amelyeket az űrhajósnak majd meg kell valósítania a Nemzetközi Űrállomáson. Három tudományterületről választanak kutatási programokat: űrélettan és gyógyszerészeti kutatások, anyagtudomány és -technológia, illetve a Föld környezetének vizsgálata és az ahhoz szükséges műszerezés. Oroszországgal ezen területeken történő kutatásokról folyik az egyeztetés. Ha ebben döntés születik, akkor majd az adott kutatásokhoz fog elkezdődni az űrhajósnak a kiválasztása. Ezzel az űrutazással Magyarország hatalmas lehetőséget kapott, hogy saját kísérleteket vigyen fel és teszteljen az űrben.