Teljesítette küldetését a SMOG-P
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Korszerű oktatás , Környezetünk védelme - 2020.09.29 05:15.)

Szeptember 28-án belépett a sűrű légkörbe és megsemmisült a második magyar műhold, egyben a világ eddigi legkisebb működő műholdja.

A SMOG-P, a világ első működő 1 egységnyi PocketQube (PQ, 5 × 5 × 5 cm) méretű műholdja (1. ábra) 2020. szeptember 28-án megtette utolsó Föld körüli pályáját és sűrűbb közegbe érkezve megsemmisült. Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és közel 10 hónapig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. Az űreszköz működő műholdként fejezte be küldetését, melynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit mérte, amit elektromágneses szennyezettségnek nevezünk. Ennek eredménye egy, a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmog-térkép.

1. ábra: A SMOG-P, a világ első működő 5 × 5 × 5 cm-es műholdja. (Kép: BME)

Fejlesztése 2014-ben indult, teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

2. ábra: A Föld elektroszmog-térképe a SMOG-P mérései alapján. (Kép: BME)

A projekt eredeti terve szerint a SMOG–1 2017-ben startolt volna, azonban a rakéta indításának többszöri elhalasztása kétségessé tette a projekt indulását. Mivel a műholdból két darab repülő példány készült, egy másik startlehetőséget keresett a csapat az eredetileg itthon marad példánynak. Az új időpont új nevet kívánt, így az előfutár a SMOG-P, mint prekurzor elnevezést kapta. Végül 2019 decemberében elrajtolhatott a Rocket Lab Electron nevű rakétájával az új-zélandi Mahia-félszigetről. Fő feladata mellett másodlagos küldetésként egy a teljes ionizáló dózist mérő rendszer kapott helyet a műholdban, illetve számos fedélzeti telemetria adatot is szolgáltatott.

Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. Többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amit képesek voltunk begyűjteni. Összességében 238 349 különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a SMOG-P-ről.

Méréseinek köszönhetően képet alkothattunk az űrbe kijutó elektromágneses szennyezettség mértékéről. Ezeket szemléletes ábrákon mutattuk be területi elosztás szerint (2. ábra) vagy akár egy-egy területre jellemzően, frekvenciatartomány szerint is (3. ábra).

3. ábra: Mérési eredmények Európa (kék) és az Antarktisz felett (szürke). (Kép: BME) [A grafikonon az Arctic felirat hibás, az Antarktiszról van szó. – A szerk.]

A műhold pályájának magassága (4. ábra) az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160–180 km-es pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban mérhető a műhold hátralevő élete: egy-két körön belül néhány pillanat alatt elég a részecskékkel való ütközés során.

4. ábra: A SMOG-P és ATL–1 pályáinak magassága a felbocsátástól a SMOG-P visszatéréséig. (Kép: BME)

Mindeközben az ATL–1, a harmadik magyar műhold is hasonló jövővel néz szembe, azonban a nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése. Működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

A SMOG–1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Itt fog bekerülni az Unisat–7 nevű 32 kg-os műhold egyik kidobószerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában fogják pályára állítani Magyarország következő műholdját. (Forrás: BME VIK sajtóközlemény)