Rádióteleszkóp a SETI-nek
(Rovat: Idegen civilizációk?, Élet a Földön kívül? , Távoli világok kutatói - 2007.10.14 13:56.)

Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

Az Allen Telescope Array (röviden: ATA) megvalósításán 2001 óta dolgozik közösen az amerikai SETI Institute és a Kalifornia Egyetem (Berkeley) Rádiócsillagászati Laboratóriuma. A rendszer nevében szereplő „Allen” onnét származik, hogy a Microsoft társalapítója, Paul Allen 25 millió dollárral támogatta a projektet, amely az LNSD-nek (Large-Number Small-Diameter) nevezett elképzelés első képviselője. Ebben a számos, viszonylag olcsón megépíthető antenna mellett alapvető szerepet játszik az is, hogy „a tervezők a fémet szilíciumra cserélték”, hogy a lehető legjobban kihasználhassák a Moore-törvényből és a számítástechnikai eszközök rohamos olcsóbbá válásából származó előnyöket. Ezért már most is jóval nagyobb felbontású képeket lehet vele készíteni (lásd a melléklet ábrát), mint az eddigi legnagyobb felbontásra képes, Új-Mexikóban található és 27 rádióteleszkópból álló Very large Array-jel (VLA). Az ATA további előnye, hogy a rádiócsillagászatban egyedülállóan nagy frekvenciatartományt képes átfogni.

Az ATA-42 építése (Rick Foster felvétele)

Teljes kiépítettségekor 350 darab, egyenként 6 méter átmérőjű antennából áll majd. Az egyes fázisokat (melyek közül az elsőt most valósították meg) a működő antennák száma alapján ATA-42-nek, ATA-98-nak, ATA-206-nak és ATA-350-nek nevezik.

Ilyenek képzelhetjük el, hogy milyen lenne, ha a Mona Lisáról a VLA-val (felül), illetve a még nem 42, hanem csak 32 elemből álló ATA-val (alul) készítenénk képet egyébként azonos feltételek mellett. (Forrás: http://ral.berkeley.edu/ata/memos/memo59.html)

Shostak az ATA-42 üzembe helyezésekor úgy fogalmazott, hogy "nem tudjuk, hogy a 400 milliárd csillag galaktikus szénaboglyájában hány hány tű található, de úgy gondolom, hogy 2025-re meg fogjuk találni" az idegen civilizációk létezésének jeleit.

Amennyiben valóban léteznek idegen civilizációk, és amennyiben valóban folytatnak rádiótávcsövekkel észlelhető tevékenységet, úgy az ATA valóban megnöveli a megtalálásuk esélyét. Azonban éppen ez az, amit senki sem tud, úgyhogy az ilyen kijelentéseket legfeljebb magánvéleménynek, nem pedig tudományosan megalapozott vélekedésnek lehet tekinteni. Ami viszont mit sem von le az ATA jelentőségéből.