2018: kérdések a METI körül
(Rovat: Idegen civilizációk? - 2017.09.28 10:15.)

A hipotetikus idegeneknek szóló üzenetküldést támogató kutatók jövőre ismét akcióba lépnek – a vita pedig tovább folyik arról, hogy van-e értelme, illetve egyáltalán szabad-e megpróbálni felhívni magunkra a figyelmet.

A METI International elnöke, Douglas Vakoch nemrégiben két dolgot emelt ki: egyfelől, hogy korábban sokszor afféle „széles spektrumú” üzenetekkel (is) próbálkoztunk, amelyekben nagyjából minden megtalálható volt a zenétől a fényképeken keresztül a matematikáig. Most viszont olyan üzenetet terveznek 2018-ra, amely „a matematika és fizika alapjaira” fókuszál. Másfelől – Vakoch szerint– akik tartanak az üzenetküldés esetleges következményeitől, azok részben azért éreznek így, mert mindig „kockázatosabbnak látszik csinálni valamit, mint nem csinálni semmit”.

Ehhez képest a METI ellenzői – és így többek között Stephen Hawking is – abban látják a problémát/fenyegetést, hogy a hipotetikus idegenek talán „sokkal erősebbek nálunk, és annyit érünk csupán a szemükben, mint egy baktérium”. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Wells már a 19. század végén úgy fogalmazott a Világok harca című regénye kezdő soraiban, hogy a földönkívüliek az embereket „körülbelül oly gondosan vizsgálták és tanulmányozták, mint a vízcseppben nyüzsgő, szaporodó, múlékony teremtményeket szokás mikroszkópon keresztül”. Vagyis korántsem újkeletű félelemről van szó. Amire Vakoch azt válaszolja, hogy aki elég fejlett technológiával rendelkezik ahhoz, hogy idejöjjön, az már úgyis észlelhette az általunk kibocsátott rádiójeleket.

Illusztráció H.G. Wells a Világok harca c. művéhez. (Rajz: Henrique Alvim Corrêa)

Csak éppen abból, hogy elvileg elképzelhető, hogy már magunkra irányítottuk egy esetlegesen ártó szándékú értelem figyelmét, ugyanúgy nem következik, hogy akkor folytassuk nyugodtan tovább, mint ahogy ha egy ragadozókkal teli erdőben, ha megroppan a lépteink alatt egy faág, akkor ez nem ok arra, hogy kiabálva hívjuk fel magunkra a figyelmet. Úgyhogy feltételezhetjük ugyan, hogy a hipotetikus idegenek a valóságban barátságosak lennének (és különben is: mai ismereteink szerint vajmi kevés esély van arra, hogy ide tudjanak jönni), de ha komolyan vesszük a problémát, akkor Hawkingnak kell igazat adnunk. Ugyanis egy nem ismert nagyságú veszély bevállalása nem logikus lépés, úgyhogy nem meglepő, hogy a SETI 28 vezető kutatója még 2015-ben a METI ellen foglalt állást egy nyílt levélben.

Az pedig más kérdés, hogy a legtöbben sem nem Hawking, sem nem Vakoch pártján vannak, hanem egyszerűen nem foglalkoznak a dologgal.