Gyarapodó jég az Arktiszon
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Környezetünk védelme - 2015.08.08 08:08.)

Az arktiszi jégtakaró vastagságán is kimutatható volt, hogy a 2013-as nyár hűvösebb volt az előző évieknél.

Az Arktiszt borító óceáni jég fontos szerepet játszik a sarkvidék éghajlatának alakításában és a globális óceáni vízkörzés fenntartásában. (Kép: ESA)

A londoni University College és a Leedsi Egyetem kutatói megállapították, hogy az Arktiszt borító jég térfogata 2013 őszén jó 30%-kal nagyobb volt az előző évek átlagánál, köszönhetően a 2013. évi szokatlanul hűvös nyárnak. Ebből arra következtettek, hogy az északi félgömbön a jég mennyisége érzékenyebben reagál arra, mennyi olvad meg belőle nyáron, mint arra, hogy milyen hideg a tél és milyen erőteljes a téli jégképződés.

A kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) jégmegfigyelő CryoSat műholdjának az adatait használtak, a 2010–2014 közötti időszakban a tengeri jég vastagságára vonatkozó 88 millió mérést elemeztek. A közelmúltban megjelent tanulmányukban leírják, hogy 2010 és 2012 között a nyári jég térfogata 14%-kal csökkent, 2013-ban viszont, amikor a nyár 5%-kal hűvösebb volt az előző évinél, a jég mennyisége 41%-os növekedést mutatott. Mint írják, a 2013. év nyara az 1990-es évek közepére jellemző átlaghőmérsékletű volt. Emiatt Grönland északnyugati részén megmaradt a jég, kevesebb olyan nap volt ugyanis, amikor olvadni tudott volna. Bár a modellek szerint az arktiszi tengeri jég mennyisége hosszú távon csökken, a vizsgálatból kiderült, hogy ha az olvadási időszak lerövidül, akkor jelentős mértékben vissza tud termelődni.

A 2010–2015 közötti évek átlagos tavaszi jégvastagsága (méter) az Arktiszon a CryoSat mérései alapján. (Kép: CPOM)

Az óceáni jég őszi vastagságának változása az Arktiszon a 2010–2014 években. (Kép: UCL / CPOM / University of Leeds)

A 2010-ben pályára állított CryoSat a jégtakaró vastagságát méri, a sarkvidéki óceánokon és a szárazföldeken (Grönland, Antarktisz) egyaránt. A vizsgálatok alapvető jelentőségűek a Földön megtalálható jégtömeg nagyságának méréséhez, és az éghajlatváltozás hatásának kimutatásához. Az arktiszi jég mennyiségének csökkenése például az 1970-es évek óta köztudott, de a csökkenés pontos mérése csak a CryoSatnak köszönhetően vált lehetővé. Mindamellett a kutatók hangsúlyozzák, hogy a CryoSat még csak öt éve végzi méréseit, ezért a hosszú távú tendenciákra egyelőre nem lehet következtetni.

Az ESA CryoSat műholdjának fő feladata a Földet borító jégtakaró vizsgálata, változásainak követése. (Kép: ESA / AOES Medialab)