Meteorológiai együttműködés
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Nyereség a kontinensnek - 2017.12.06 07:15.)

Az ESA és az Eumetsat három évtizede tartó együttműködése megerősítésének célja, hogy Európának vezető szerepe legyen a Föld műholdas megfigyelésében.

Az két érintett szervezet, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Meteorológiai Műhold-hasznosítási Szervezet (Eumetsat) a Copernicus program jövőjét biztosítandó, erősíteni kívánja az együttműködést a meteorológia és az éghajlatváltozás követése területén.

A gyakorlati megvalósítást Európa meteorológiai műholdjai szolgálják, amelyek részben geostacionárius, részben alacsony Föld körüli, poláris pályáról végzik a megfigyeléseket. Mindkét szervezet jelentős szerepet vállal az Európai Bizottság Copernicus programjában, amelyben az ESA fejleszti a rendszer űrszegmensét alkotó Sentinel műholdakat, az Eumetsat pedig működteti a rendszert, és eljuttatja az adatokat a felhasználókhoz.

A Meteosat–10 (MSG–3) infravörös képalkotó (SEVIRI) műszerének 2015. április 22-i felvétele. (Kép: Eumetsat)

Mint Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója rámutatott, az ESA és az Eumetsat együttműködése az 1980-as években kezdődött. Ennek eredményeképpen készültek el az első és második generációs, geostacionárius Meteosat műholdak, valamint az alacsony poláris pályán keringő MetOp holdak. Az elkövetkező évtizedek együttműködésének fő célja a harmadik generációs Meteosat (MTG, Meteosat Third Generation) és a második generációs MetOp holdak elkészítése és pályára állítása.

A második generációs Meteosat műholdak (MSG, Meteosat Second Generation) várhatóan 2019-ig maradnak szolgálatban, az MTG sorozat tagjai pedig 2018-tól kezdve állnak pályára, és várhatóan még 2038 után is szolgáltatják a nagyfelbontású adatokat. Az MTG sorozat hat műholdból áll, amelyek párokban fognak dolgozni. Közülük négy képalkotó (MTG–I), kettő pedig szondázó (MTG–S) műhold lesz, utóbbiakra (MTG–S1 és –S2) kerülnek fel a Copernicus program Sentinel–4 műszercsomagjai.

Az ESA és az Eumetsat új megállapodását a Tallinnban rendezett Európai Űrkutatási Hét keretében, 2017. november 7-én írta alá Johann-Dietrich Wörner (középen jobbra), az ESA főigazgatója és Alan Ratier (középen balra), az Eumetsat főigazgatója. (Kép: ESA)

A MetOp sorozatnak jelenleg két tagja kering (2006, illetve 2012 óta) kb. 800 km magas, poláris, napszinkron pályán. A második generációs sorozat hat műholdból fog állni, amelyek ugyancsak párokban dolgoznak. Az „A” típusúakat optikai műszerekkel, a „B” típusúakat elsősorban mikrohullámú detektorokkal szerelik fel, az „A” jelűekre kerülnek fel a Copernicus program Sentinel–5 műszercsomagjai (amelyek előfutárát a Sentinel–5P formájában, önálló műholdként a közelmúltban állították pályára).

A második generációs MetOp holdak a 2020-as évektől kezdődően alacsony poláris pályáról végeznek az időjárás előrejelzését segítő megfigyeléseket. (Kép: ESA)

Alan Ratier, az Eumetsat főigazgatója elmondta, hogy a szervezet által üzemeltetett meteorológiai műholdrendszerek társadalmi-gazdasági haszna csak az időjárás előrejelzésének területén és csak az EU-n belül több mint 5 milliárd euró évente. Ez jó alapot ad ahhoz, hogy a Copernicus keretében az együttműködés a légkör összetételének és az óceánok állapotának követésére is kiterjedjen. A levegőminőség monitorozásában elsősorban a Sentinel–4 és –5 műszercsomagok játszanak majd fontos szerepet.

A Földközi-tenger nyugati medencéjének részlete a Sentinel–3A OLCI műszerének 2016. október 16-i felvételén. Nyugaton Korzika és Szardínia egy része, északkeleten Olaszország nyugati partvidéke látható. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / feldolgozás: Eumetsat, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az együttműködés keretében az ESA és az Eumetsat közösen újabb Sentinel műholdak készítésére készül javaslatot tenni az Európai Bizottság számára.