Sikeres volt az indiai rakéta repülése
(Rovat: India a világűrben, Lássuk és halljuk egymást - 2003.05.11 16:24.)

Csütörtökön az indiai fejlesztésű GSLV hordozórakéta sikeresen állította geostacionárius átmeneti pályára a saját fejlesztésű GSAT-2 távközlési műholdat.

A rakéta indítására csütörtökön reggel, helyi időben 04:58-kor (11:28 GMT) került sor a Sriharikotában lévő indiai űrközpontból. Az 1825 kg tömegű, kisérleti távközlési műhold 17 perccel később ráállt a geostacionárius átmeneti pályára. Innen már saját hajtóművével éri el a végleges, 36 000 km magas, geostacionárius pályát. Ezen, az Egyenlítő felett húzódó körpályán, a 48. keleti hosszúsági kör és a 0. szélességi kör találkozása "felett" fogják "rögzíteni".

A GSAT-2 az indiai fejlesztésű geostacionárius távközlési műholdak második generációjának első tagja. Összesen négy C-sávú és két Ku-sávú átjátszót tartalmaz fix-telepítésű műholdas távközlési szolgáltatásokhoz, valamint egy-egy S- és C-sávú transzpondert a mobil műholdas szolgáltatások (MSS) használatához. A fentieken túl a műholdon különféle kisérleti berendezéseket is elhelyeztek. Ezek a jövő különféle indiai műholdjainak kialakításához szükséges adatokat gyűjtenek:

* TRDM: a műhold belsejében mérhető sugárzás mérésére,
* SCM: a műhold környezetének töltöttségét mérő berendezés,
* SOXS: a Nap röntgensugárzását mérő spektrométer,
* CRABEX: az ionoszféra szerkezetét és állapotát vizsgáló berendezés.

A műhold "száraz" tömege (hajtóanyag nélküli tömege) 800 kg, kiterjesztett napelemeivel a hossza mintegy 10 méter. A május 10-én kiadott ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) sajtókommüniké szerint a műhold pályamodosításai a tervek szerint haladnak, és fedélzeti rendszerei megfelelően működnek. Jelen cikkünk írásakor a pálya már közel köralakú (34 000 x 36 000 km-es).

A GSLV-t (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle, azaz geoszinkron műholdindító jármű) India saját erőből fejleszti. A 49 méter magas, 414 tonna tömegű GSLV első fokozata szilárd hajtóanyagú, ehhez folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéták is csatlakoznak. A második, harmadik és negyedik fokozat folyékony hajtóanyagú, - ezek közül a második és a negyedik saját fejlesztésű. A rakéta harmadik fokozatában ma még orosz hajtómű dolgozik, de az indiai szakemberek már dolgoznak a saját típuson, amely várhatóan 2005-ben áll szolgálatba. A GSLV rakétát az ázsiai ország utoljára 2001 áprilisában használta, - sikerrel. Ekkor az 1540 kg induló tömegű GSAT-1 került pályára.

India egy másik hordozórakétát is fejleszt, ez a PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle, azaz poláris műholdat indító jármű). Ezzel mintegy 1000-1200 kg tümegű műholdakat lehet az elsősorban távérzékelő műholdak által használt poláris (sarkvidékek felett húzódó, az egyenlítővel nagy hajlásszöget bezáró) pályákra állítani. A PSLV-t legutoljára 2002 szeptemberében használták.

Az indiai mérnökök már építik a második startasztalt, annak érdekében, hogy a jövőben növelni lehessen a GSLV és PSLV rakéták indítási gyakoriságát, sőt, az évtized végére szeretnék a GSLV kapacitását duplájára emelni.

(Fotók: ISRO)