India térképészeti műholdat indított
(Rovat: India a világűrben, Navigáció és térképészet , Lássuk és halljuk egymást - 2005.05.05 14:02.)

Közép-európai idő szerint ma hajnalban az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás CARTOSAT-1 és a 43 kg-os HAMSAT rádióamatőr műholdakat.

A műholdakat a 44,4 méter magas, 295 tonna indulótömegű, indiai fejlesztésű PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) nevű hordozórakéta C6 jelű példánya állította pályára.

Az 1560 kg tömegű CARTOSAT-1 618 km magas poláris (azaz a sarkkörök felett húzódó) pályára állított, 2,5 m-es felbontású térképészeti műhold. Ez az indiai űrkutatás első olyan műholdja, mely sztereo képalkotó képességekkel is rendelkezik. Ennek köszönhetően al- kalmas pl. 3D terepmodellek készí- tésére. A felvéte- lezés sávja 30 km szélességű, a műhold nagyjából öt naponta halad el azonos földfelszíni pont felett. A három-tengelyre stabilizált műhold tervezett élettartama öt év. Amennyiben a következő hetekben-hónapokban a műholdat sikerül beüzemelni, akkor csatlakozik a jelenleg is orbitális pályán tevékenykedő többi indiai távérzékelő holdhoz, azaz az IRS-1C, IRS-P3, IRS-1D, OCEANSAT-1, TES és RESOURCESAT-1 műholdakhoz, melyek adatait többek között Magyarországon is használják mezőgazdasági, vagy erdészeti célokra és sikeresen alkalmazták a decemberi cunami után is.

A 43 kg-os HAMSAT-ra már régóta vártak az indiai rádióamatőrök, A műhold segítségével ugyanis az eddigieknél nagyobb sebességű adatátvitelre lesznek képesek.

További indiai tervek

2003 júniusában jelentették be, hogy az ISRO belevágott egy mintegy 3,5 milliárd rupiás projektbe, mely a RIDSAT (Radar Imaging Satellite – azaz, radaros képalkotó műhold) megvalósítását célozza. Az elsősorban mezőgazdasági, vízügyi és térképezési feladatokra szánt műhold legkorábban 2006-ban kerülhet pályára, az ország saját fejlesztésű PSLV rakétájával (alsó kép). Optikai távérzékelő műholdat már igen sok ország (így India is) épített, ám radar-távérzékelő holdakat jelenleg csak az ESA, Japán, Kanada, Oroszország és az USA üzemeltet…

2003. augusztus 15-én az indiai függetlenség napján az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy támogatja az indiai kutatók és mérnökök azon tervét, hogy holdszondát készítsenek.
A Csándráján-1 űrszonda a tervek szerint 2008-ban, a szintén indiai fejlesztésű PSLV rakéta kissé módosított változatával indulna égi kísérünk felé. Az 500 kg-os berendezés mintegy 100 km magas Hold körüli poláris pályára állna. Innen nagyfelbontású kameráival a látható és a közeli infravörös, illetve röntgen szenzoraival a kis-, és nagy energiájú tartományokban vizsgálná a Holdat. A Csándráján-1 a start után előszőr geoszinkron átmeneti pályára kerülne, majd innen manővereznék több lépcsőben a Holdhoz vezető pályára. A programhoz pár héttel ezelőtt hivatalosan csatlakozott az Európai Űrügynökség is. (A Hold felé űreszközt eddig csak az USA, a korábbi Szovjetunió, az ESA és Japán indított.)

2003 őszén jelentették be, “az ISRO 18 hónapon belül egy újból felhasználható műholdat fog indítani”. Az 500 kg induló tömegű műholdat alacsony Föld körüli pályára fogják juttatni, majd később visszahozzák a Földre. Amennyiben ez a terv megvalósul, India egy újabb elit-klubhoz csatlakozik. Ma ugyanis a világűrből eszközt rendszeresen csak az Egyesült Államok, Kína és Oroszország hoz vissza, illetve az ESA-nak (Európai Űrügynökség), és Japánnak volt egy-egy ilyen célú sikeres űreszköze.