Elindult az indiai holdszonda
(Rovat: India a világűrben - 2008.10.22 10:33.)

A kétéves működésre tervezett Csándráján-1 (Chandrayaan-1) révén az ázsiai ország is megkezdheti a Hold kutatását.

Az első indiai holdszonda október 22-én indult Sriharikotából, PSLV hordozórakétával. A kb. másfél méteres élhosszúságú kocka alakú, az üzemanyagot nem számítva 523 kg tömegű űreszköz a Holdat alig egy hét alatt éri majd el. Magával visz majd egy 30 kg-os penetrátort is, amely becsapódik a Hold felszínébe. A Csándráján-1 szonda végső pályája a felszín felett 100 km-re, a pólusok fölött húzódik majd.

A Csándráján-1 az Indiai Űrügynökség (ISRO) első nemzetközi küldetése, és ugyancsak az első, amely elhagyja a Föld közvetlen környezetét. (Kép: ISRO)

Az űrszonda célja a Hold kutatásán túl az indiai űrtechnológia fejlesztése és tesztelése. A tudományos műszeregyüttes nagyjából fele-fele arányban indiai és nemzetközi (pl. ESA, NASA) berendezésekből állt össze. A három hazai készítésű berendezés: egy 5 m-es felbontású, a felszínt fényképező kamera (Terrain Mapping Camera, TMC); a 400-900 nm hullámhosszú tartományban működő, 80 m-es felbontású, a felszín összetételét vizsgáló képalkotó színképelemző (Hyper Spectral Imager, HySI); a domborzatot feltérképező lézeres magasságmérő (Lunar Laser Ranging Instrument; LLRI). A negyedik műszeregyüttes egy három egyésgből álló röntgen- és gamma-spektrométer, amely egyes elemek előfordulási arányát méri. A SARA (Sub-keV Atom Reflecting Analyzer) feladata szintén a felszíni összetétel meghatározása, az ott szóródó kis energiájú semleges atomok detektálásával. A közeli infravörös spektrométer (SIR-2) hasonló céllal, de az infavörös színkép elemzésével működik. A RADOM-7 sugárdózis-monitorozó berendezést bolgár kutatók készítették.

A Csándráján-1 a Hold körül. (Fantáziakép: ISRO)

Az indiai űrszonda révén a NASA is megkezdte „visszatérését” a Holdhoz. A fedélzeten ugyanis helyet kapott két amerikai műszer. Az egyik a felszín ásványi összetételét vizsgálja majd (Moon Mineralogy Mapper), a másik radaros mérésekkel arra keresi a választ, hogy vannak-e vízjégkészletek a pólusok környékén (Miniature Synthetic Aperture Radar, Mini-SAR).