Indiai start öt műholddal
(Rovat: India a világűrben, Környezetünk védelme , Navigáció és térképészet - 2010.07.13 08:30.)

A PSLV hordozórakéta első számú utasa a Cartosat-2B jelű, új indiai földmegfigyelő mesterséges hold volt.

A PSLV rakéta hétfői startja a Satish Dhawan Űrközpontból (Sriharikota).

India saját, poláris pályára szánt műholdak indítására készült négyfokozatú hordozórakétája, a PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) július 12-én, magyar idő szerint 5:25-kor emelkedett a magasba a félsziget keleti partjai közelében fekvő Sriharikota szigetéről. Mintegy 17 perc elteltével érte el a kb. 640 km magas Föld körüli pályát, ahol további 40 másodpercnyi repülés után önállósodott a Cartosat-2B műhold. Ezután még pályára állítottak egy algériai távérzékelő űreszközt (Alsat-2A) és három kisebb, egyetemi csoportok által készített műholdat. A tökéletesen végrehajtott start értékét növelte, hogy legutóbb, április közepén egy másik indiai rakétatípussal (GSLV) szerencsétlenül jártak. A most használt PSLV-nek ugyanakkor ez volt sorrendben a 16. sikeres indítása.

A Cartosat-2B a szerelőcsarnokban. (Képek: ISRO)

A Cartosat-2B India harmadik olyan távérzékelő műholdja, amelynek felszíni felbontása kevesebb mint 1 méteres. A fekete-fehérben 80 cm-es felbontású űrfelvételek készítésére képes űreszközt számos különböző feladatra (természeti erőforrások kutatására, várostervezésre, közlekedési kutatásokra, a vízkészlet monitorozására, termésbecslésre, de akár katonai felderítési célokra) alkalmazzák. Ez a jelenleg működő indiai földmegfigyelő műholdak flottájának tizedik tagja.

Az algériai Alsat-2A távérzékelő hold Franciaországban, az EADS Astrium vállalatnál készült. Képeinek felbontása 2,5 m-es lesz. Az Alsat-2A egy műholdpár első tagja. A következő, 2B jelű műholdat a két ország ipari együttműködése keretében Algáriában fogják majd összeszerelni. A három kisebb műhold közül a norvég AISSat-1 Kanadában, a Torontói Egyetemen épült, és a tengeri hajóforgalom követésének technikáját hivatott kipróbálni, a nagy óceánjárók fedélzetén elhelyezett rádiós jeladók segítségével. Két másik műhodat egyetemi hallgatók készítettek: a TIsat-1 svájci, a Studsat pedig indiai gyártmány.