RLV-TD: az első lépés az indiai űrsikló felé
(Rovat: India a világűrben - 2016.05.24 07:15.)

A majdan újra felhasználható űrjármű kicsinyített példányának első, demonstrációs célú repülése közel 70 km-es magasságig, bő 10 percen át tartott.

A május 23-án, magyar idő szerint 3:30-kor Sriharikotából egy szilárd hajtóanyagú rakétával végrehajtott indítás során tehát a világűrnek 100 km-es felszín feletti magasságnál meghúzott határát sem érték el. De egyelőre nem is ez volt a cél, hanem hogy az elmúlt öt évben mintegy 14 millió amerikai dollárnak megfelelő költséggel fejlesztett jármű hiperszónikus repülési tulajdonságairól mérési adatokat szerezzenek. A készülő újra felhasználható űrjármű (Reusable Launch Vehicle, RLV) alakja nagy vonalakban emlékeztet a használatból már kivont amerikai Space Shuttle példányaira, bár méretei kisebbek. A demonstrációs példány pedig inkább az amerikai katonai mini-űrrepülőgépre, a légierő X-37B járművére hasonlít (ez utóbbinak egy példánya egyébként jelenleg is Föld körüli pályán repül, a napokban múlt egy éve, hogy elindították).

Az RLV-TD első kísérleti példánya fantáziaképen. A 70 km körüli magasságig jutott, hajtóműveket nem tartalmazó eszköz maximális sebessége meghaladta a hangsebesség hatszorosát. (Kép: ISRO)

Az RLV műszaki demonstrációs (Technology Demonstration, TD) programjában most közel 13 percen át repült, mintegy 1,75 tonna tömegű kicsinyített változat a terveknek megfelelően nem érkezett vissza épségben a szárazföldre, hanem a leszállás szimulációjaképp az Indiai-óceánba, a Bengáli-öböl vizére ereszkedett le. Rajta a nyomást, hőmérsékletet és a szerkezetet érő mechanikai feszültséget mérő műszereket helyeztek el. Kipróbálták a hővédő borítást is. Az RLV-TD programban további tesztrepülések sorozata várható.

Az indiai szakemberek távlati terveiben egy emberek nélkül repülő, automata, többször felhasználható űrjármű szerepel, amely rakétával állna Föld körüli pályára, ott önálló pályára bocsátana műholdakat, majd siklórepülésben térne vissza és szállna le a bázis futópályájára. A mostani kísérlet az első látványos, de még csak kezdeti gyakorlati lépés volt a fejlesztés hosszú folyamatában, ami a becslések szerint még másfél évtizedig is eltart. A majdani igazi RLV legalább ötször akkora méretű lesz, mint a most repült próbapéldány. A fő motiváció az űreszközök pályára állítási költségeinek a leszorítása.

A szuborbitális repülés startja. (Kép: ISRO)

Az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly próbálta ki először a fejlesztés alatt álló, ugyancsak automata és visszatérő, de szárnyak nélkül épített IXV (Intermediate Experimental Vehicle) járművét, amely több mint 400 km-es magasságból érkezett vissza, jóval nagyobb sebességet ért el, és ki is halászták a Csendes-óceánból.