Ázsiai mozaik – 2021. április
(Rovat: India a világűrben, Kína a világűrben , Távoli világok kutatói - 2021.05.05 10:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kooperációk

A NASA bejelentette, hogy kilenc amerikai kutató csatlakozik az első dél-koreai Hold-orbitert fejlesztő csapathoz. A Korea Pathfinder Lunar Orbiter (KPLO) a tervek szerint a SpaceX Falcon-9 rakétájával indul égi kísérőnk felé 2022 augusztusában. A KPLO lesz az első olyan dél-koreai űreszköz, amely elhagyja a Föld körüli pályát. Az ázsiai szakemberekkel kötött együttműködési szerződésnek megfelelően az amerikaiak a KPLO Participating Scientist Programjához csatlakoznak, s ennek keretében az öt tudományos berendezés tesztelésében, illetve majdani adatkiértékelésében vesznek részt. A KPLO elsődleges célja a Hold környezeti tulajdonságainak, illetve ásványi összetételének vizsgálata lesz – annak érdekében, hogy minél több izgalmas vizsgálati helyszínt azonosítson a következő időszak leszálló eszközei számára. A Shoshana Weider vezette amerikai team ebben az évben kezdi meg munkáját, és egyelőre három évnyi munkájuk fedezete biztosított.

Április 15-én Jean-Yves Le Drian, Franciaország európai és külügyeiért felelős minisztere személyes (!) látogatást tett az Indiai Űrügynökségnél. Itt Dr. K. Sivan űr(ügyekért felelős) miniszterrel, egyben az ISRO elnökével folytatott tárgyalásokat, és ismerkedett a szervezet eredményeivel és terveivel. A két vezető közös látogatást tett az ISRO Személyzetes Űrrepülési Központjában (HSFC), ahol a felek aláírták a két ország közötti, a személyzetes repülések és az űrorvostan területén szerzett tapasztalatok cseréjéről szóló szerződést, valamint a francia vendég megismerkedett a Gaganyaan űrhajó programjával és rendszereivel.

Képünkön balra elöl a francia miniszter, jobb szélen az ISRO vezetője

Kína

A kínai Ningpo kikötőváros (Csöcsiang tartomány) egy 20 milliárd jüan (kb. 3 milliárd dollár) értékű projekt keretében egy olyan rakétaindító központ kiépítését kezdi meg, mely a 14. ötéves tervben (2021–2025) akár 100 kisebb-nagyobb műhold pályára állítását végezheti el. (Az április 8-i bejelentés azzal adós maradt, hogy becslést adjon akár arra, hogy ezek mekkora műholdak lesznek, akár arra, hogy mindezt hány – vagy milyen típusú – rakéta indítással képzelik el.) Az új kereskedelmi űrközpont (melynek műhold- és rakétaépítő létesítmények, tesztlaborok is részét képeznék, Hsziangsan járásban (a térképen pirossal körbe futtatva), egy 67 négyzetkilométeres területen valósulna meg. Mint ismeretes, Kínának jelenleg már négy szárazföldi indítóközpontja van. Ezek Csiücsuan (Kanszu tartomány), Tajjüan (Sanhszi tartomány), Hszicsang (Szecsuán tartomány), valamint a Hajnan-szigeten Vencsang.

(Kép: Google Maps)

Április 8-án újabb (statisztikai) adatok jelentek meg a Hold túlsó oldalán üzemelő kínai leszállóegységről és holdjáróról. Ezek szerint mindkét űreszköz április 6-án „ébredt fel” a szokásos hibernációból és ezzel megkezdték 29. holdi napjukat. (Egy Hold-nap 28 Föld-napnak felel meg.) A rover addig 682 métert „kacsázott” a felszínen (egyenes távolságban 455 méterre volt a Csang’e-4 landertől), és folytatja útját egy tőle több mint 1 km-re lévő bazaltos terület irányába.

Egy április 20-i kongresszusi meghallgatáson James Dickinson tábornok, az Egyesült Államok Űrparancsnokságának vezetője elmondta: „Kínának jelenleg már 400 műholdja van Föld körüli pályán. Ennél többel csak az Egyesült Államok rendelkezik, de a fejlődés nagyon gyors, hisz 2010-ben még csak 70 űreszközük keringett bolygónk körül.” Jelentését azzal folytatta, hogy a kínai tervekben „akár az ezres darabszám” elérése is szerepel „a 2030-as évekre”. Az ázsiai ország folyamatosan fejleszti hordozórakétáit, és „már most robusztus és komoly képességekkel bíró” hírszerző, felderítő és előjelző kapacitással, valamint globális navigációs (műholdas) képességgel rendelkezik.