GYORSHÍR: A Holdon az indiai űrszonda
(Rovat: India a világűrben, Vélemények - 2023.08.23 14:35.)

A Csándráján-3 ma sima leszállást hajtott végre a Hold déli pólusvidékén.

Ezzel megtört az elmúlt időszakra jellemző „átok”, hiszen az utóbbi egy-két évben számos próbálkozás a Hold felszínének elérésére kudarcot vallott. Pontosabban a leszállásra tervezett szondák – az izraeli Beresit (Beresheet) 2019 áprilisában, a mostani indiai szonda elődje, a Csándráján-2 (Chandrayaan-2) 2019 szeptemberében, a japán Hakuto-R M1 idén áprilisban, az orosz Luna-25 pedig a napokban – elérték ugyan az égitest felszínét, csakhogy nem épségben, hanem nagy sebességgel becsapódva. A teljesség kedvéért említsük meg, hogy a kínai Csang'e-5 (Chang'e-5) viszont 2020 decemberében sikeresem mintát vett a Hold anyagából, majd el is juttatta azt a Földre.

A leszállásban részt nem vevő meghajtó és kommunikációs átjátszó modul (alul) és a holdi leszállóegység, még az indításuk előtt. (Kép: ISRO)

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (Indian Space Research Organisation, ISRO) közlése szerint a Csándráján-3, amelyet minapi cikkünkben részletesen bemutattunk, augusztus 23-án magyar idő szerint 14:33-kor érte el a Hold felszínét, méghozzá a 70° déli szélesség közelében. A Hold űrszondás és űrhajós kutatásának történetében eddig egyetlen űreszköz sem landolt ilyen közel az égitest déli pólusához. A legfeljebb egy holdi nappalon (kb. 14 napon) át működő indiai Vikrám (Vikram) leszállóegység és Pradján (Pragyan) holdjáró fő kutatási feladata a felszín összetételének, azon belül is a víz előfordulásának vizsgálata lesz.

(Fantáziakép: ISRO)

A leszálláshoz a fékezést négy hajtómű biztosította. A landolási műveletek sorozata automatikus üzemmódban, a földi irányítók beavatkozása nélkül történt.