Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (2. rész)
(Rovat: India a világűrben, Távoli világok kutatói - 2023.09.04 12:15.)

India és a Hold, minden mennyiségben. Folytassuk e havi beszámolónkat a Csándráján-3 szondával kapcsolatos legújabb információkkal.

Az augusztus 23-i sima landolást után röviddel az indiai rover legördült a leszállóegységről egy igen meredek rámpán. Az egyik fotón (melyet a Lander Horizontal Velocity Camera készített) a rámpa tetején lévő rover napelemtáblája látszik, ekkor még lehajtott állapotban. A következő kép a holdjárót már a rámpa alján ábrázolja, miután felhajtotta napelemtábláját. A hatkerekű jármű sikeres felszínre, majd üzembe helyezésével India lett (a Szovjetunió és Kína után) a világon a harmadik állam, amely távirányított rovert volt képes a Holdra juttatni és ott üzemeltetni. (Emlékezzünk rá, hogy az USA-nak ilyen eszköze nem volt, „csupán” három személyzetes holdjárója az Apollo-15, -16 és -17 küldetésekben.)

Még aznap Narendra Modi miniszterelnök bejelentette, hogy a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) Vikrám (Vikram) landerének leszállóhelyét Shiv Shakti Pointnak, míg a 2019-ben szerencsétlenül járt Csándráján-2 becsapódási területét Tiranga Pointnak nevezik el. Hozzátette, hogy ezentúl augusztus 23. „Nemzeti űrnap” lesz!

Az első napok legfontosabb feladata a műszerek beüzemelése, illetve a Pradján (Pragyan) holdjáró mozgásképességének vizsgálata volt. Augusztus 27-én az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) sajtóközleményben tudatta, hogy a rover már 8 métert tett meg, és leküzdötte első komolyabb akadályát. A tervezett útvonalon ugyanis egy 4 méter átmérőjű kráter feküdt, melynek kikerülésére utasították a járművet. A manőver sikerült, ahogy azt a keskeny fotópár is bizonyítja. Balra a navigációs kamera képe a rover előtti kráterről, jobbra pedig a „visszapillantó tükör” kép, amelyen jól látszik a keréknyom új iránya.

Még ugyanezen a napon a szakemberek aláhúzták, hogy a küldetés legfontosabb két célja – a lander sima leszállása, illetve a rover ki- és üzembe helyezése és manőverező képességének demonstrálása – teljes siker. Hozzátették, hogy valamennyi szolgálati és tudományos berendezés rendben működik. A kutatóeszközöket fokozatosan kapcsolták be, és elmondhatjuk, hogy azok közül több igazi meglepetésekkel szolgált.

Augusztus 28-án jelentek meg azok az információk, hogy nagyon érdekes eredményt hozott ChaSTE (Chandra’s Surface Thermophysical Experiment) nevű, a felszíni hőmérsékletet mérő berendezés. Ez a talaj és a felszín feletti „űr” hőmérsékleti profilját próbálta meghatározni. Az eszköz tulajdonképpen egy talajba szúrható hőmérsékleti szenzor, melyet 10 cm-es mélységig lehet használni, és összesen tíz hőérzékelő található rajta. A szakembereket meglepte, hogy a 10 cm-es legmélyebb és a felszín felett mindössze 15 cm magasan lévő legmagasabb mérési pontok között a hőmérséklet-különbség elérte a 70 Celsius-fokot! A szakemberek a felszínen +20–30 °C-ot vártak, de az ott 50 °C volt, 10 cm magasan már megközelítette a 60 °C-ot. Az augusztus 28-i bejelentés az előző nap végzett mérésekre vonatkozott, és annyira meglepő volt, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt igyekeznek azt megismételni. (Mint arról korábban írtunk, a landert is és a rovert is 14 földi napos élettartamra tervezték, azaz szeptember második hetében már nem valószínű, hogy működni fognak.)

Augusztus 30-án megjelentek a Pradján rover LIBS (Laser-Induced Breakdown Spectroscopy) berendezés első eredményeiről szóló hírek. A színképi mérések megerősítették a kén (S), az alumínium (Al), a kálcium (Ca), a vas (Fe), a króm (Cr) és a titánium (Ti), valamint a további részletesebb vizsgálatok kevés mangán, szilícium és oxigén felszíni jelenlétét. (A LIBS működésének lényege, hogy erős lézersugárzással bombázzák a talajt, ennek hatására egy nagyon kis térrészben nagyon forró plazma jelenik meg. A plazma „fényét” érzékeli ezek után a spektroszkóp CCD-je.)

Ugyanezen a napon azt is közölték, hogy a fentieket részben megerősítette egy másik berendezés is. A szintén a roveren található APXS (Alpha Particle X-ray Spectrometer) röntgenspektrométer ugyanis szintén megtalálta a kén, az alumínium, a szilícium, a kálcium és a vas nyomait.

Augusztus 31-én ismertették a leszállóegység fedélzetén elhelyezett ILSA (Instrument for Lunar Seismic Activity) nevű mérőrendszer első eredményeit. Ez a Holdon az első MEMS (Micro-Electro-Mechanical Systems) technológiával épített (hat nagy érzékenységű gyorsulásmérőt tartalmazó) berendezés. ILSA érzékelte a rover mozgásából, illetve egyes – a Vikrám leszállóegységen elhelyezett – eszközök által okozott rezgéseket. Az elsődleges cél persze a talaj rezgéseinek (holdrengések, meteorit-becsapódások) érzékelése volt. Az alábbi két ábra közül a kék a rover mozgása által augusztus 25-én keltett mikrorezgéseket, míg a piros görbesor egy minden bizonnyal természetes eredetű másnapi eseményt mutat.

Cikkünk végéhez közeledve pedig szeretnénk bemutatni e sorok szerzőjének kedvenc felvételét. A Csándráján-3 leszállása után nem sokkal a Hold körül keringő Csándráján-2 orbiter kamerája készítette el ezt a fotót, melyen egy parányi fehér négyzet és a hosszúra nyúlt árnyék jelzi a felszínen álló landert.

(Képek: ISRO)

Végül azoknak, akik a fentiek után még mindig nem unták meg a Csándráján-3-mal kapcsolatos híreket és fotókat, néhány érdekes videót ajánlunk.

• A teljes Chandrayaan-programot bemutató, igen látványosra sikeredett 5 perces videó.
• A Csándráján-3 startját, rakétájának működését és a holdszonda leválását bemutató 2 perces film.
• Ezen az utolsó a linken pedig összesen öt rövid videó tekinthető meg. Fentről lefelé, sorrendben: a rover kihelyezése (animációk és felszíni felvételek, 116 mp.), a Hold felszíne, ahogy a leszállóegység kamerája látta augusztus 20-án (40 mp.), a leszállás térsége, ahogy a leszállóegység pozicionáló kamerája látta augusztus 15-én (17 mps.), fotósorozat a Hold felszínéről, krátereiről, az 1. számú leszálló kamera „szemével”, augusztus 17-én (31 mp.), végül a Hold körüli pályára álláskor (augusztus 5.) készített fotósorozat (45 mp.).