A cél: a Hold
(Rovat: Japán a világűrben - 2007.09.14 05:48.)

Elindult japán régen várt új holdszondája, a Kaguya. Az esemény egyben a nemzetközi holdkutatás reneszánszának nyitánya.

A fedélzeti tudományos műszerek valóságos arzenáljával és két kisméretű, később leváló szondával útjára indult a közel 2,3 tonnás japán Kaguya. A startra szeptember 14-én, magyar idő szerint hajnali 3:31-kor került sor H-2A rakétával a Tanegashima Űrközpontból.

Kaguya a japán mesevilágban holdhercegnő. (Rajz: Noriko Itani)

Az 55 milliárd jenbe (mostani árfolyamon kb. 100 milliárd forintba) került Kaguya a SELENE (SELenological and ENgineering Explorer), egy holdkutató s egyben műszaki kutatási program keretében repül. A JAXA japán űrügynökség szerint az emberes amerikai Apollo űrhajók óta ez a legkomolyabb tudományos küldetés a Holdhoz. Összesen 14 fedélzeti berendezése közt kamerák, színképelemzők, radaros és lézeres magasságmérők is vannak. A Kaguya kísérőnk felszínét pásztázza, anyagi összetételét, gravitációs és mágneses terét vizsgálja. Röntgen- és gamma-színképelemzője a felszínen előforduló kémiai elemek gyakoriságát kutatja, többek közt a hidrogénét, amitől az esetleges vízjég-előfordulások feltérképezését remélik. A nagyfelbontású kamera egyik kevésbé tudományos, inkább népszerűsítő feladata a Hold mögött felkelő Föld látványának megörökítése.

A két kisebb, kb. 1 méteres átmérőjű, 50 kg-os „bébiszonda” a Hold körüli pálya elérésekor válik majd le a Kaguyáról. Az egyik (RSAT) feladata az adattovábbítás a földi irányítók felé. A másik (VRAD) a Hold vékony ionoszféráját kutatja majd. A kicsi, nyolcszög alapú hasábokat formázó szondák rádióadókkal is el lesznek látva. Ezeket földi rádióteleszkóp-hálózatokkal figyelik majd, ami nagyon pontos relatív égi helymeghatározást tesz lehetővé. Az anyaszonda és a kicsik együtt az égistest globális gravitációs terét is felmérik. Valójában ez az első űrprogram, amelynek keretében a Hold túlsó oldalának a gravitációs teréről pontos információhoz juthatunk. A JAXA illetékesei kiemelik, hogy ezeket az adatokat a nemzetközi partnerek – elsősorban a NASA – számára is hozzáférhetővé teszik. Az amerikaiak 2008-ban tervezik indítani a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondát, s 2020-ig ismét űrhajósokat küldhetnek a Holdra. Ilyenformán a Kaguya a jövőbeli emberes repülések előkészítésében is szerepet játszik. A japán stratégiai tervekben két évtized múlva egy holdbázis létrehozása is szerepel, nemzetközi együttműködésben. A Kaguya a Hold körül poláris pályára áll, ahol 100 km magasságú körpályán állapodik meg. Az 1 éves hosszúságúra tervezett tudományos program 3 hónapos tesztelési periódus után kezdődhet.

Japán előző űrszondája a Holdhoz – a MUSES-A program keretében 1990-ben indított Hiten – elsősorban technológiai demonstrációs kísérlet volt. A Hiten 1993-ban csapódott a Hold felszínébe. A Kaguya most a Hold legújabb kutatási hullámának nyitányát jelenti, hiszen a következő egy-két év során számos más űreszköz indul égi kísérőnk felé. A már említett LRO előtt, még ebben az évben a kínai Chang'e-1 startja várható. Az indiai Chandrayaan-1-ét 2008-ra ígérik. Később a japánok is folytatnák a SELENE programban megkezdett munkát.