Japán űrszonda indult a Vénuszhoz
(Rovat: Japán a világűrben - 2010.05.21 08:00.)

Ha majd fél év múlva odaér, az Akatsuki bolygószomszédunk meteorológiai mesterséges holdja lesz. A H-2A rakétán társbérlőként egy napvitorlás és néhány kisebb műhold is útnak indult.

Start röviddel napkelte után. (Kép: JAXA)

Az Akatsuki (korábbi nevén PLANET-C vagy Venus Climate Orbiter, magyaros átírással: Akacuki) magyar idő szerint május 20-án 23:58-kor (japán idő szerint már május 21-én) startolt a Tanegashima űrközpontból, a Japán Űrügynökség (JAXA) H-2A hordozórakétájával. Ez volt a H-2A rakéta 17. indítása. A Vénusz felé tartó 499 kg tömegű űrszonda nevének jelentése „hajnal”, s nem egyedül hagyta el a Földet. Vele együtt indult – másik négy kisebb, Föld körüli pályára álló, egyetemek és magáncégek által épített űreszköz mellett – a 315 kg-os IKAROS napvitorlás. Neve beszédes, de egyúttal egy szellemes rövidítés is: Interplanetary Kite-craft Accelerated by Radiation Of the Sun, vagyis a Nap sugárzása által gyorsított bolygóközi „papírsárkány”.

Japán Vénusz-szondája. (Fantáziakép: Akihiro Ikeshita / JAXA)

A japánok meghatározása szerint az Akatsuki a világ első olyan űrszondája, amely kifejezetten meteorológiai (azaz légkör-megfigyelési) céllal áll egy másik bolygó körüli pályára. Hat fedélzeti tudományos berendezésével végrehajtandó fő céljai: a kénsavfelhők viselkedésének és eredetének tisztázása, az atmoszféra nagysebességű szeleinek háromdimenziós felmérése, esetleges villámok detektálása a Vénuszon. Az űreszköz decemberben áll egyenlítői pályára a bolygó körül, ahonnan legalább két éven át küldi majd a mérési adatokat.

Bár azonos irányba indultak, az IKAROS előtt egészen más út áll. Ez lesz az első éles bolygóközi tesztje a napsugárzás fénynyomását kihasználó meghajtásnak. Három évig tartó utazás során a cél a Nap átellenes oldala. A valóban papírsárkányra emlékeztető alakú űrszonda másik feladata újfajta, a „vitorla” felületére felvitt vékony napelemcellák kipróbálása. Ha a kísérlet sikerül, a jövőbeli űrszondáknál hibrid meghajtás is kialakítható lesz: a fénynyomás mellett a termelt elektromos energiát hasznosító ionhajtómű is segítheti a gyorsítást és manőverezést.

Az IKAROS napvitorlás. (Fantáziakép: JAXA)

A közvetlen Föld körüli pályán túlra Japánból eddig a Halley-üstökös felé küldött Szuiszei (Suisei, PLANET-A), egy kudarcot vallott Mars-szonda (Nozomi), az Itokawa kisbolygónál járt Hayabusa, valamint a Hold körüli pályán működött Kaguya indult.