Japán radaros földmegfigyelő hold indult
(Rovat: Japán a világűrben, Katasztrófák ellen , Környezetünk védelme - 2014.05.25 08:15.)

Az ALOS-2 (Daichi-2) sikeres elődjének munkáját folytatja, nagyfelbontású radarképeket készít bolygónk felszínéről.

Az új, kb. 2 tonnás japán űreszközt (és négy másik, sokkal kisebb társát, apró egyetemi műholdakat) egy H-2A hordozórakéta állította pályára Tanegashimából, május 24-én, magyar idő szerint 5:05-kor. Az ALOS-2 (Advanced Land Observation Satellite-2) másik neve Daichi-2. A szó földet jelent, ugyanígy hívták a most felbocsátott műhold elődjét. Az „eredeti” Daichi (ALOS) 2006-tól 2011-ig működött, amikor a fedélzeti energia-ellátásával kapcsolatos hiba miatt használhatatlanná vált. Az a műhold egy optikai sztereokamerát, egy radiométert és egy L-sávú, az apertúraszintézis elvén működő radarberendezést is magával vitt. A mostani csak a radaros mérésekre koncentrál. (2016-ra tervezi a JAXA japán űrügynökség felbocsátani az ALOS-3-at, optikai távérzékelő feladattal.)

Az ALOS-2 a Föld körül. Oldalt a napelemtáblák, alul a radarberendezés antennája. (Fantáziakép: JAXA)

A továbbfejlesztett, ugyancsak L-sávú (1,2 GHz-es frekvencián működő) radarral felszerelt ALOS-2 remélt élettartama legalább 5 év. A PALSAR-2 (Phased Array type L-band Synthetic Aperture Radar-2) berendezés segítségével éjjel-nappal, akár borult vagy felhős időben is információt tudnak gyűjteni a földfelszínről. A PALSAR-2 felszíni felbontása az egyik üzemmódjában 1-3 m-es lesz. Ez lényeges javulás az elődjéhez, az első ALOS műholdon repült PALSAR-hoz képest, amely 10 m-es felbontású radarképeket tudott készíteni. Az új berendezés továbbá a korábbinál háromszor szélesebb, 2320 km-es sávokat tud egyszerre feltérképezni. A műhold a repülési irányához képest jobbra és balra is képes „nézni”, ellentétben az első ALOS-szal. A két X-sávú kommunikációs antenna, ha majd két nappal a pályára állás után üzembe helyezik őket, hatszor akkora átviteli sebességgel tudja a Földre sugározni az adatokat, mint az első ALOS műhold esetében. Míg a korábbi japán radaros műhold 46 naponta volt képes újra megfigyelni egy-egy földfelszíni pontot, addig utódja legalább kéthetente egyszer elrepül egy adott terület fölött, elődjéénél valamivel alacsonyabb (kb. 630 km-es) pályán.

A PALSAR-2 többféle megfigyelési módjának vázlata. (Kép: JAXA)

A japán Mitsubishi Electric vállalat által épített űreszköz a tesztek és a beüzemelés után, várhatóan őszre lesz teljesen szolgálatképes. Számos alkalmazási területe közül megemlíthető a természeti katasztrófák (árvizek, földrengések, földcsuszamlások, vulkánkitörések) következményeinek megállapítása, a földhasználati módok, az erdőborítottság, a gleccserek felmérése, mezőgazdasági termésbecslés, a tengerjáró hajók, tengeri olajfoltok figyelése. Az ALOS-2 nagy előnye a gyorsasága lesz. A 2011-es nagy földrengés és tengerár után a régebbi ALOS-nak egy hónapjába került a teljes körű adatgyűjtés (szerencsére az a műhold csak e faladat végrehajtása után ment tönkre). A mostani ALOS-2 ugyanezt az adatmennyiséget néhány nap alatt be tudja gyűjteni, ha a széles látómezejű üzemmódban használják.