A japánok feladták a kisbolygó-megközelítést
(Rovat: Japán a világűrben, Távoli világok kutatói , Japán: a Hayabusa űrszonda - 2015.05.24 08:15.)

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a nagyszabású Hayabusa-2 szondáról, hanem egy vele együtt indított másikról van szó.

A bőrönd méretű, kb. 60 cm-es, közel kocka alakú, 65 kg tömegű kísérleti űreszköz, a Procyon ugyanannak a H-2A hordozórakétának az orrkúpja alatt emelkedett fel a magasba, amely a Hayabusa-2 kisbolygókutató űrszondát is indította, tavaly december 3-án. (Mint emlékezetes, a Hayabusa-2 célja az 1999 JU₃ katalógusszámú kisbolygó megközelítése, pályára állás a kis égitest körül, anyagminta vétele a felszínről, és visszahozatala a Földre. Az egész „kalandnak” 2020 telén lesz vége, ha minden a menetrend szerint alakul.)

A Procyon űrszonda elhagyja a Földet. (Fantáziakép: JAXA)

A Tokiói Egyetem és a Japán Űrügynökség (JAXA) szakemberei által épített Procyon kijelölt célja egy másik földközeli kisbolygó volt. A kísérlettel az szerették volna demonstrálni, hogy egy viszonylag kis méretű űrszondával is értékes adatokat lehet gyűjteni, a Földtől majdnem 200 millió kilométeres távolságban. A 2000 DP₁₀₇ jelzésű, mintegy 800 m-es kis égitestnek egy még apróbb kísérője, holdja is ismert. De sajnos egyelőre biztos nem fogjuk őket közelről megpillantani. A Procyon szonda gyorsítására szolgáló ionhajtóművek rendszere meghibásodott, így a szerkezet nem képes úgy alakítani a pályáját, hogy a kisbolygót elérje. A 2016 májusára tervezett randevú meghiúsul, mivel a szonda nem tud a terveknek megfelelően idén decemberre visszatérni a Föld mellé, egy gravitációs lendítő manőverre.

A Procyon fejlesztési költsége 4,1 millió amerikai dollárnak megfelelő összeg volt. Összehasonlításul: a Hayabusa-2 mintegy 240 millió dollárba került. Ez utóbbi szonda rendben halad a tervezett útján.