HTV-8
(Rovat: Japán és az űrállomás - 2019.09.24 18:20.)

Újabb japán teherűrhajó tart megpakolva a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.

Tanegashimából egy japán H-2B hordozórakéta indította az ázsiai ország legújabb teherűrhajóját a Nemzetközi Űrállomáshoz. A startra szeptember 24-én, magyar idő szerint 18:05-kor került sor. (Az előzetes tervek szerint két héttel korábban, 10-én kellett volna elindulnia, de mintegy 3 és fél órával előtte – a jelek szerint egy elektrosztatikus kisülés miatt – tűz ütött ki az indítóállásban. Emiatt volt szükség a halasztásra és a vizsgálatokra.)

A HTV-8 (H-2 Transfer Vehicle, a japán név angolos átírásával Kounotori, magyarosan Kónotori, azaz Fehér gólya) – mint azt sorszáma is mutatja – a sorozat nyolcadik tagja. Elődje, a HTV-7 2018 szeptemberében indult az ISS-hez.

A HTV egy 9,8 m hosszú és 4,4 m átmérőjű, hengeres űreszköz, amelynek tömege rakomány nélkül 10,5 tonna. Hermetikus részében (melybe az ISS-hez való csatlakozás után az űrhajósok be tudnak úszni) 3-4 tonnányi, míg külső részén további 1,5-2 tonnányi terhet képes magával vinni. A HTV-k jelenleg a legnagyobb tömeg felszállítására alkalmas teherszállító űrhajói az ISS együttműködésnek. Az űreszköz automatikus megközelítésre igen, de automatikus dokkolásra nem alkalmas. Az ISS közelébe ért HTV-t az űrhajósok robotkarral fogják be és illesztik a Harmony modul nadir, vagy a Unity modul nadir dokkolójára.

A HTV-8 a végszereldében. (Kép: JAXA)

A mostani HTV-8 egyébként nem teljesen azonos a korábbi HTV-kel. Például a térbeli orientációs rendszer érzékelőinek részét képező (Föld) horizont szenzort lecserélték egy csillagszenzorra. A hermetikus térben pedig – egy kis áttervezésnek köszönhetően – immár nem 248, hanem 316 szállító zsákot (CTB, Cargo Transfer Bag) tudtak elhelyezni. Ezúttal a hermetikus térben 3,4 t, míg az űrhajó külső részén 1,9 t rakomány utazik.

Belül a következő eszközök és berendezések találhatók:

• a CBEF-L jelű japán sejtbiológiai kísérleti eszköz,
• a SOLISS nevű optikai kommunikációs rendszer, mely a SONY fejlesztése,
• a szintén japán Hourglass, talaj- és kavicsdarabok súlytalanságbeli vizsgálatára,
• egy gáztartály japán kísérletekhez,
• a NASA számára pedig új víztartály, valamint a nitrogén–oxigén rendszer tartálya.

A HTV belsejében a fentieken kívül ezúttal is megtalálhatók apró CubeSatok, összesen három. A NARSSCube-1 az első egyiptomi CubeSat, míg a képen látható AQT-D egy három egységnyi (3U) japán CubeSat, mellyel vízsugár-hajtóművet tesztelnek. Az RWASAT-1 szintén egy 3U CubeSat, melyet a Ruandai Közmű-üzemeltetési Ügynökség (!) épített annak érdekében, hogy ebben az afrikai fejlődő országban is fejleszthessék az űrkutatási kapacitást. A műholdon két kamerát mezőgazdasági megfigyelési céllal, egy rádióvevőt pedig felszíni adatgyűjtők adatainak lekérdezése céljából helyeztek el. A CubeSatok később, az űrállomásról állnak majd önálló pályára.

A teherűrhajó külső részén (a HTV-6-hoz és 7-hez hasonlóan) hat Li-ion akkumulátor utazik. Ezekkel fokozatosan cserélik le a korábban használt nikkel-hidrogén akkukat. A teljes csere a HTV-9-cel felszállításra kerülő darabokkal valósul majd meg.

A HTV-8 egyébként a sorozat utolsó előtti tagja, ugyanis a várhatóan 2020-ban indítandó HTV-9 után a japánok már a továbbfejlesztett HTV-X teherűrhajókat fogják használni – talán 2022-től.

A HTV-8 a tervek szerint szombaton (28-án) csatlakozik az űrállomáshoz.