Egy héttel a katasztrófa után
(Rovat: Katasztrófák ellen, Az emberi élet védelme - 2005.01.02 19:21.)

Ma, egy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet- ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten folyik. Az intézkedésekben esetenként az űrtechnikát is használják.

Az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration – www.noaa.gov) szakemberei nem sokkal a szökőár után elkészítették azt a térképet, mely az ismert földrengések kipattanásainak helyeit ábrázolta (balra), illetve a szökőár mozgásának számítógépes modelljét (lent).

Az indiai űrügynökség (ISRO) már a katasztrófa napján kérte a hasonló esetek kezelésére létrehozott távérzékelő műholdakat használó társulás (www.disasterscharter.org) adatgyűjtésének beindítását.

A műholdak az International Charter on Space and Major Disasters (http://www.disasterscharter.org) keretében már működnek is.

A szakemberek által röviden csak a “The Charter”-ként emlegetett szerződést az Európai Űrügynökség (ESA) és a francia űrügynökség (CNES) kezdeményezte 1999 júliusában. Az alapító okirat aláírására 2000. október 20-án – már a kanadai űrügynökséggel (CSA) kiegészülve – került sor. 2001 szeptemberében csatlakozott a szerződéshez az amerikai távérzékelő műholdakat üzemeltető NOAA (Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Ügynökség), valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), végül 2003 júliusában az argentin űrkutatási szervezet (CONAE) is. A szerződés lényege, hogy a természeti vagy technikai katasztrófák sújtotta országok soron kívül vehessék igénybe nevezett szervezetek műholdas kapacitását a kárenyhítésekhez.

Az egyezmény keretében
· a CNES a SPOT,
· a CONAE a SAC-C,
· a CSA a RadarSat,
· az ESA az ERS és Envisat,
· az ISRO az IRS,
· a NOAA a POES és GOES
műholdakat képes “bevetni”.

Tajvan űrirodája (NSPO, National Space Programme Office – Nemzeti Űrprogram Iroda), mely általában mintegy 3000 eurot kér minden egyes 600 négyzetkilométert ábrázoló űrfelvételért, most a képeket ingyen adja át az érintett országok kormányainak, illetve a helyszínen tevékenykedő segélyszervezeteknek. Az NSPO (www.nspo.gov.tw) döntése a FORMOSAT-2 tajvani távérzékelő műhold (fenti ábra) által gyűjtött űrfelvételekre vonatkozik. Annak érdekében, hogy az ilyenkor szokásos egyik legnagyobb problémát – az információ hiányát – áthidalják, a tajvani szakemberek múlthét szerdán – a bejelentéssel egyidőben – mintaképeket küldtek el a Tajvannal diplomáciai kapcsolatban álló, és a cunami pusztításában érintett országok külügyminisztereinek, és kutatóintézeteinek. (A jól ismert kinai-tajvani politikai feszültségek miatt a térség országainak csak egy része ismeri el Tajvant és áll azzal diplomáciai kapcsolatban…) Az NSPO elképzelése szerint a FORMOSAT-2 még legalább e hét közepéig gyűjt adatokat az érintett partszakaszokról.

Eközben egyes nagyfelbontású kereskedelmi űrfelvételeket készítő cégek is megkezdték az adatgyűjtést. A használható térképek elkészítéséhez természetesen nem csak az új (katasztrófa után készült), de az archívumokban lévő felvételekre is szükség van. Felső képünket a DIGITALGLOBE cég (www.digitalglobe.com) QuickBird műholdja készítette az egyik partszakaszról kb. 60 cm-es felbontással. Egyes képek (természetesen gyengébb felbontással) megtekinthetők a cég honlapján.

Ide tartozó hír, hogy december 21-én – tehát a katasztrófa előtt pár nappal – írta alá az indiai ANTRIX és a malajziai MEASAT Global azt a szerződést, melynek értelmében a két vállalkozás közösen építi meg és üzemelteti a jövőben az INSAT műholdakat. Az INSAT geostacionárius holdakat az indiai űrkutatási szervezet (ISRO, www.isro.org) építette és üzemelteti, elsősorban fix és mobil távközlési, valamint távoktatási célokra. A MEASAT holdakat a MEASAT Global cég (www.measat.com) számára építették korábban.

A műholdak a jövőben segíthetnek csökkenteni azt a digitális szakadékot, mely egyrészről a fejlett világ és a dél-kelet ázsiai térség, másrészt a nevezett két ország fejlettebb (városi) és fejlettlenebb (vidéki) régiói között feszülnek. A szerződés jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy az INSAT- és a MEASAT-holdak szolgáltatási területén él a világ 100 lakójából 70! A mostani szökőár is rávilágított arra, hogy a gyorsan telepíthető mobil és fél-mobil (űr)távközlési rendszerek igen fontosak katasztrófa helyzetekben, amikor a földi infrastruktúra jelentős része elpusztul. A MEASAT-3 már készül, indítása 2005 közepén várható, míg a MEASAT-4-et jelenleg már tervezik, és valószínűleg 2007-ben áll pályára.