Apophis – egy becsapó(dáso)s sajtóhír margójára (3. rész)
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2005.12.30 08:34.)

Befejezzük az Apophis kisbolygó felfedezéséről, a Földre való veszélyességének reális mértékéről, szükség esetén a védekezés módjáról szóló történetet.

A 2004MN4 jelű, Apophis néven is emlegetett, rendkívül érdekes kisbolygóról az AeroMagazin 2005. októberi számában írt cikket Almár Iván. A téma az elmúlt napok hazai sajtóhírei nyomán vált „aktuálissá”. Most a cikk harmadik (utolsó) részletét közöljük – a szerző szíves hozzájárulásával.

Kisbolygó randevúzik a Földdel
Almár Iván cikke (AeroMagazin, 2005. október) – 3. rész

De hogyan lehetne védekezni?

Tegyük fel, hogy az első lépés si­kerül, a 2029 előtti pályát a kellő pontossággál ismerjük már, és azt egy 2036-os becsapódás esélye szempontjából veszélyesnek ítél­jük. Mit lehet ilyenkor tenni? Schweickart szerint a Prometheus program keretében 2002 és 2005 között az Egyesült Államokban tervbe vett „nukleáris elektromos meghajtás” (NEP) lenne a legalkal­masabb megoldás, mert kisméretű, saját energiaforrással hosszú ideig, gyenge, de folyamatos tolóerőt tudna kifejteni a kisbolygóra. A NEP fejlesztését azonban nemrég leállították, mert helyette a Hold felszínén használható nukleáris erőművek fejlesztésébe fogtak.

A 2004MN4 nagyon izgalmas és fontos eset, de ne felejtsük el, hogy már 3400, a Földet megközelítő égitestet, NEO-t ismernek a csillagászok. Igaz, ezek közül csak 71 mozog olyan pályán, amelyen egy évszázadon belül van némi esély arra, hogy Földünkkel ütközzenek. Másrészt viszont az összes NEO­-nak csak kis töredékét ismerjük: egyes vélemények szerint számuk meghaladhatja a 300 ezret is. Hoz­zá kell tenni, hogy a tényleges szám azon múlik, hogy hol, mi­lyen méretnél húzzuk meg a ha­tárt. A kisméretű NEO-k nyilván­válóan számosak, de egy esetleges becsapódás sem okozna nagy kárt. Ugyanakkor a nagyméretű, a Föl­det megközelítő kisbolygók igen veszélyesek ugyan, de számuk el­enyésző.

A NEO-megfigyelések változat­lan lendülettel folynak az egész vi­lágon. Arra azonban még nincs semmiféle elképzelés, hogy ki vál­lalkozna egy eltérítési akció koordinálására és végrehajtására abban a válószínűtlen esetben, ha erre sürgős szükség lenne. Az sincs rög­zítve még sehol, hogy mekkorának kell lennie egy jövőbeli becsapódás esélyének ahhoz, hogy a védekezés megindításáról nemzetközi megál­lapodás születhessen (arról nem is beszélve, hogy ez mennyi ideig tar­tana). Az amerikai képviselőház a 2006-os űrköltségvetés jóváhagyá­sakor azonban kikötötte, hogy a NASA négy hónapon belül tegyen jelentést az esetleges NEO-becsapódások elkerülésére szükséges összes intézkedésről. Bizonyosnak látszik, hogy ebben a jelentésben a 2004MN4 története hangsúlyosan szerepelni fog.