Új módszer egy régi természeti csapás ellen
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2006.01.12 06:48.)

A sáskajárások idején francia kezdeményezésre műholdas terminálokat vetnek be, amelyek révén felgyorsul és megbízhatóvá válik az információgyűjtés.

A CNES francia űrügynökség javasolta az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosított szervezetének (Food and Agriculture Organization, közismert rövidítéssel: FAO), hogy műholdas távközlési módszerek segítségével csökkentsék a fejlődő országokat rendszeresen sújtó sáskajárások okozta kárt. A 2005-ben végzett kísérletek biztató eredményt hoztak, így a római székhelyű FAO „vevő” lesz az ötletre.

Tavaly június elején Guinea irányából Nyugat-Afrikán át a szudáni Darfurba érkező sáskahadak hatalmas pusztítást végeztek. Szudán, valamint Eritrea és Etiópia lakossága amúgy is sokat szenvedett a szárazság és a háborúk következtében. A humanitárius katasztrófát tetézte, hogy a rovarok gyakorlatilag elpusztították a növényzetet. Az előtte levő évben, 2004-ben a Szahara déli részén fekvő Száhel-övezet országait 15 éve nem látott sáskajárás tarolta le.

A sáskák okozta kár mértékére jellemző számadat, hogy 1958-ban Etiópiában 157 ezer tonnára becsülték a gabonában keletkezett veszteséget. Ez ott egymillió ember egész éves élelmezéséhez elegendő mennyiség! A világ mintegy 60 országa – Afrikától Pakisztánig – ki van téve az effajta természeti csapásnak.

Az általában magányosan élő sivatagi sáskák alkalmanként hatalmas rajokba szerveződnek. Az egyes rovarok mérete ilyenkor megduplázódik. Egy-egy napon a saját tömegüknek (kb. 2 g) megfelelő a „fogyasztásuk”. A legnagyobb rajok akár tízezer hektárt (20 km × 5 km) is lefedhetnek. A sáskák milliárdjai naponta tízezer tonna tömegű növényzetet falnak fel. A széllel nem kevesebb, mint másfél km-es magasságban is képesek haladni, s másnapra 200 km-rel arrébb lehetnek. Az ültetvények pusztulása nyilvánvalóan éhínséghez vezet.

A sáskarajzás mértéke erősen függ az időjárástól (csapadék, széljárás). A sikeres védekezés (permetezés) előfeltétele, hogy a rajzást befolyásoló időjárási körülményekről, a sáskarajok vonulásának irányáról, sebességéről időben értesüljenek az érintett országok. Ebben segítenek azok a műholdas terminálok, amelyeket – először próbaképpen – Marokkóban, Mauritániában, Jemenben és Egyiptomban állítottak fel francia szakemberek.

A járműveken elhelyezett, könnyen kezelhető, érintőképernyővel felszerelt berendezések révén közvetlenül, műholdas összeköttetés útján rendszeresen friss terepi adatokat juttatnak a központba. A tesztidőszak tapasztalatai nyomán a FAO sáskaellenes programjának részeként már 21 országban 150 mobil terminált állítottak üzembe. A FAO eddig is használt már műholdas távérzékelési adatokat a növényborítottság megfigyelésére, de hiányoztak a megbízható helyszíni adatok. (Forrás: a CNES Magazine 2005. októberi száma)