Műholdas segítség a namíbiai árvízhelyzetben
(Rovat: Katasztrófák ellen, GMES - Copernicus - 2014.05.24 08:15.)

Áprilisban az ESA új, még tesztüzemben működő radaros távérzékelő műholdja, a Sentinel-1A már fontos adatokat szolgáltatott az afrikai ország hatóságainak.

A Sentinel-1A, fedélzetén egy C-sávú apertúraszintézis-radarral (SAR), az európai Copernicus program első műholdjaként április 4-én állt kb. 700 km magas poláris pályára. Bár első méréseit, képeit hamar elkészítette, egyelőre műszereinek beüzemelése, pontos kalibrálása folyik. Azonban már ebben a formájában is hasznosnak bizonyult, mivel segítségével fel tudták mérni az áprilisban Namíbia területén, a Zambézi folyón bekövetkezett árvíz idején az elöntött területeket.

Az elmúlt években az árvizek Nabíbiában százezrek életét keserítették meg, lakóházakat, mezőgazdasági táblákat mosva el. Ezen a vidéken az árvizek után felütik a fejüket a járványok is, mint a malária és a kolera. Az árvízi helyzet nyomon követését rendszerint lehetetlenné teszi az időjárás. Az elöntött területekre szinte lehetetlen közvetlenül eljutni. A vastag felhőzet miatt pedig az optikai légi és űrfelvételeknek kevés hasznát tudják venni, illetve a repülőgépről végzett felmérések egyszerre csak kisebb területeket érintenek. A műholdas alapú radaros technika előnye a nagy látómező, és főleg hogy a rádióhullámok számára nem akadály a felhőzet, valamint a napfény hiánya sem.

Árvíz Namíbia, Zambia és Botswana határvidékén, a Sentinel-1A első radarképeinek egyikén, április 13-án. Ebben az üzemmódban a látómezőben egyszerre 250 km széles felszíni sáv mérhető fel. Az adatok Földre juttatása kevesebb mint két órán, a feldolgozása plusz egy órán belül elkészült, demonstrálva az elérhető gyorsaságot vészhelyzet esetén. A képen a Zambézi alsó folyásánál a nevezetes Viktória-vízesés is látható (jobbra, szintén kinagyítva), Zambia és Zimbabwe határán. A vízzel borított felszín a radarképen jellegzetes sötét árnyalatban látható. (Kép: ESA)

A namíbiai vízügyi hatóságok az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével kifejlesztett információs rendszeren (Water Observation Information System) keresztül kapták a friss, feldolgozott, térképi információvá alakított műholdas adatokat. Ezeket az elöntés aktuális helyzetének felmérésére használták, aminek alapján megszervezték, hogy mely helyszínekre a legfontosabb összpontosítani a védekezéshez rendelkezésükre álló eszközöket. A rendszer nem csak közel valós idejű árvízi monitorozásra alkalmas, de a korábbi árvizek adatai alapján előrejelzéseket is ad a veszélyeztetettség becsléséhez.