A nyughatatlan szupervulkánok
(Rovat: Katasztrófák ellen, GMES - Copernicus - 2014.08.21 07:15.)

A Copernicus program bizonyos műholdjai a vulkánok és a szupervulkánok működési folyamatait is képesek vizsgálni.

A szupervulkánok kitörései ezerszer nagyobbak, mint átlagosnak tekinthető társaiké. Ez azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott anyag mennyisége több mint 1000 km³ is lehet. Ilyen szupervulkánokból csupán csak néhány létezik a világon, a legismertebbek között szerepel a Yellowstone Caldera (USA), a Campi Flegrei (Olaszország), a Popocatépetl (Mexikó), a Sakurajima (Japán) és a Mt. Merapi (Indonézia). A Campi Flegrei nagymennyiségű magmája (földfelszín alatti többfázisú kőzetolvadék) csupán 4,5 km-re rejtőzik Nápoly sűrűn lakott nyugati elővárosa alatt. Az elmúlt években egyre nyugtalanabbá vált, és jóval nagyobb mértékű felszínemelkedést okozott, mint korábban. Így nem meglepő, hogy Olaszországban a polgári védelemmel foglalkozó szervek is különös hangsúlyt fektetnek ennek a területnek a vizsgálatára. Minden bizonnyal a magmakamra folyamatos töltődése növeli meg a nyomást, így nő a valószínűsége egy pusztító kitörésnek.

Az olasz Campi Flegrei szupervulkán. (Kép: ESA)

A mélyben lejátszódó folyamatok okozta felszíni elmozdulások folyamatosan vizsgálhatóak egyes műholdakkal, akár milliméteres pontossággal, azonosítva az emelkedő és süllyedő területeket. Vulkánok környezetében vizsgálva a lávadóm növekedését, következtethetünk a magma extrúziójára (felszínre való kinyomulására), és a vulkán környezetében okozott instabilitásokra. A Campi Flegrei jelenlegi, nagyfokú kiemelkedése is azonosítható, kimutathatóak felszíni deformációk. Ezen kívül a hőtani folyamatokról is szerezhetünk információkat, mert lehetőség van a termikus anomáliák azonosítására és térképezésére is. Végül pedig nyomon követhető a vulkán kitörésének következtében levegőbe került hamu terjedése, így vizsgálhatóak a légkörben lezajló további folyamatok is az űrből. Ez repülésbiztonsági szempontból lehet fontos.

A Nápolyi-öbölről (a Vezúvról és annak környezetéről) készült radarfelvételek kombinációjából előállított interferogram, mely lehetővé teszi a felszíni deformáció vizsgálatát mm-es pontossággal. (Kép: F. Rocca / Politechnic University of Milan & ESA / ERS-1 felvételek)

Az ilyen jellegű vizsgáltok elvégzéséhez a közeljövőben például az európai Copernicus program SAR (apertúraszintézis-radar) szenzorral felszerelt, már pályára állított Sentinel-1A műholdjának felvételei lesznek alkalmasak. A Sentinel-1A előnye, hogy globális lefedettséget biztosít 5×20 m-es felszíni felbontással. Bármilyen időjárási körülmények között, éjjel-nappal, gyorsan és megbízhatóan szolgáltatja az adatokat.

A Földön mintegy 1500 aktív vulkán található, évente 50 körüli kitörést jegyeznek fel. Több mint félmilliárd ember él a vulkánok közelében. (Videó a vulkánok műholdas megfigyeléséről: ESA)