Radarkép a Napa-völgybéli földrengésről
(Rovat: Katasztrófák ellen, GMES - Copernicus - 2014.09.23 07:15.)

Az elmúlt 25 év legnagyobb észak-kaliforniai földrengésének hatása, ahogy a Sentinel-1A műholddal megfigyelték.

A Sentinel-1A – habár még csak a kalibrációs fázisában működve – már alkalmas volt arra, hogy az általa készített képek közül néhányat felhasználjanak, hogy feltérképezzék azt a törést, amit az elmúlt 25 év legnagyobb észak-kaliforniai földrengése okozott. A vizsgálatot apertúraszintézises műholdradar-interferometriával (SAR) végezték el. Ennek során ugyanazon területről készült két vagy több radarfelvétel kombinációját vizsgálják. A módszer lényege az, hogy a felszínről a műhold irányába visszavert radarjel fáziskülönbségei alapján határozzák meg a vizsgált területen lezajló változásokat. Ezeket a szivárványszínű interferogramokon követhetjük nyomon.

A Napa-völgybéli földrengés interferogramja, az augusztus 7-én és 31-én készített Sentinel-1A radarképek alapján. A színskála egy-egy ciklusa 28 mm deformációnak felel meg. A földrengés következtében fellépett legnagyobb deformáció meghaladta a 10 cm-t. (Kép: Copernicus data 2014 / ESA / PPO.labs / Norut / COMET-SEOM Insarap study)

A képek azt igazolják, hogy a Napa-völgy vetőrendszerének nyugati része volt felelős a Richter-skála szerinti 6.0-es erősségű földrengésért, mely Kalifornia bortermelő régióját sújtotta. A most igen aktív vetőt nem is tekintették potenciális veszélyforrásnak az augusztus 24-ei földrengést megelőzően. Az interferogramon megfigyelhetjük, hogy a felszíni töréseken túl a vető északabbra is folytatódik, valamint láthatunk kisebb mozgásokat más vetőkhöz kapcsolódóan is.

A vető által okozott kár. (Kép: A. Elliott / UC Davis)

Ezt a vizsgálatot a COMET (Centre for the Observation and Modelling of the Earthquakes, Volcanoes and Tectonics) nevű brit szervezet végezte. A szervezet tagjai és kutatói hatalmas lehetőségeket látnak a Sentinel-1A műhold által készített felvételek felhasználását illetően, ami új korszak kezdetét jelenti a műholdas földmegfigyelésben. A műhold 12 naponta képezi le ugyanazt a területet, de várhatóan 2016-ban pályára állítják a hasonló elveken működő, szintén SAR szenzorral felszerelt Sentinel-1B-t is. A két műhold így már 6 naponta lesz képes térképezni a felszíni változásokat.