Bangladesi árvíz a Sentinel-1A „szemével”
(Rovat: Katasztrófák ellen, GMES - Copernicus - 2016.06.02 07:15.)

A Copernicus program radaros műholdjának adataiból rövid időn belül hasznos információ állítható elő a mentéshez.

Május végén a Roanu nevű ciklon több mint száz áldozatot szedett Srí Lanka és Banglades területén, tízezrek pedig segítségre szorultak. A mentéshez, a károk elhárításához a hatóságok műholdas segítségre is támaszkodhatnak. Május 22-én (vasárnap) futott be a kérés az európai Copernicus földmegfigyelő program sürgős esetekre létrehozott központjához (Emergency Management Service, EMS). Szerencsére a radaros Sentinel-1A műhold aznap rövid időn belül épp a katasztrófa sújtotta vidék felett repült el. Május 23-án Banglades területének közel 80%-át sikerült feltérképeznie egy 250 km széles sávban, 20 m-es felszíni felbontással. A radaros adatok gyors feldolgozásával így alig 30 órával a riasztás után sikerült is előállítani az első elöntési térképet.

A Sentinel-1A radarképe alapján készült elöntési térképen világoskék színnel látható az árvíz által érintett terület (itt kb. 85 ezer hektár) a bangladesi Barguna környékén. (Kép: Copernicus Service information 2016 / Copernicus EMS / e-GEOS)

A műholdról kibocsátott és a felszínről visszaverődő radarjelek különösen alkalmasak a vízzel borított területek elkülönítésére. A radaros módszer azért is hasznos, mert a mérést nem zavarja a felhős, borult időjárás, ami általában az árvizeket okozó időjárási körülményekre jellemző. A Sentinel-1A adataiból előállított térképből kiderült, hogy összesen több mint 170 ezer hektárt öntött el az ár Bangladesben.

Amint a Sentinel-1A ikerpárja, az április végén felbocsátott Sentinel-1B is kész lesz a szolgálatszerű üzemre, az eddiginél kétszer rövidebb visszatérési idővel válik lehetővé egy-egy terület radaros megfigyelése, így az árvízi helyzet monitorozása a Copernicus programban.