NEO-hírek
(Rovat: Katasztrófák ellen, Távoli világok kutatói - 2018.03.02 07:15.)

A felfedezett kisbolygók (és még azoknál is kisebb testek) száma örvendetesen gyarapszik. Még jobb hír, hogy belátható időn belül egyik sem veszélyeztet bennünket.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 29. és február 9. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Mai cikkünkben az földközeli égitestek napirendi ponthoz kapcsolódóan elhangzott egyetlen előadást ismertetjük, amelyet az IWAN részéről Lindley Johnson tartott.

Mint korábbi cikkünkben megírtuk, 2014-ben az ENSZ égisze alatt két szervezet is létrejött, amelyek a földközeli égitestek (NEO, Near-Earth Objects) problémájával foglalkoznak. Ezek egyike az International Asteroid Warning Network (IAWN, ejtsd ’ájvan’), amely riasztást ad ki, ha a jövőben a Földet veszélyesen megközelítő égitestet találnak. Feladatuk a távcsöves megfigyelések koordinálása, a pályák meghatározása és a megközelítés, becsapódás kockázatának elemzése. Eredetileg egyéni szakemberekből álló nemzetközi szervezet lett volna, mostanra azonban főként obszervatóriumok, szervezetek (pl. az ESA) csatlakoztak hozzá, de természetesen a megfigyelések jelentős részét továbbra is a munkát támogató egyének végzik. Ennek köszönhetően tavaly a hálózathoz 47 országból (és a világűrből) mintegy 22 millió észlelés futott be, amelyek közül körülbelül 201 ezer vonatkozott földközeli objektumokra (NEO). Az ismert földközeli égitestek számának gyarapodását az előadásból vett ábrákon mutatjuk be, amelyhez részletes háttér-információk és adatok találhatók a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában (JPL) működő NEO központ honlapján (lásd lent).

2017-ben minden korábbinál több, 2053 földközeli égitestet fedeztek fel, döntő többségüket a Catalina és a Pan-STARRS távcsövekkel. (Kép: CNEOS, NASA JPL)

Az előadó beszámolt a 2012 TC₄ égitest megfigyelésére szervezett nemzetközi kampányról, amelyben 12 ország csillagászai vettek részt. A kisbolygó 2017. október 12-én 43 700 km-re közelítette meg a Földet. A radarmegfigyelések szerint az elnyúlt alakú test 6 × 12 méteres, vagyis kisbolygónak még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, inkább csak kozmikus sziklatömb, amely 12 perces periódusidővel bukdácsol a tengelye körül. A pálya pontos meghatározása alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az égitest belátható időn belül nem fog a Földbe ütközni.

Tavaly szeptemberben a 3122 Florence kisbolygó, amely egyébként a maga 4–5 km közti átmérőjével a potenciálisan veszélyes kisbolygók közt a negyedik legnagyobb, kb. 7 millió km-re repült el a Föld mellett. Ekkor radarmegfigyelésekkel felfedezték, hogy a kisbolygó körül két apró hold kering. Ezek közül a kisebb 180–240 méteres, a nagyobb 360 méteres. Ugyancsak radarral is megfigyelték a decemberben a Földtől 18 millió km-re elrepülő 3200 Phaeton kisbolygót. Végül megemlítette, hogy októberben a Pan-STARRS távcsővel felfedezték a különös alakúnak vélt, 1I/2017 U1 intersztelláris kisbolygót ('Oumuamua).

Az ismert földközeli kisbolygók száma 2018. január 1-jén 17 460 volt, ami 107 üstökös egészít ki. Közülük 1877 darab (vagyis alig több mint 10%-uk) tartozik a potenciálisan veszélyes kategóriába. Ezek 7,5 millió km-nél közelebb juthatnak a Földhöz. A kisbolygók több mint fele nem éri el a 140 méter átmérőt. (Kép: CNEOS / NASA JPL)

Az 'Oumuamua különös alakjával kapcsolatban az ENSZ-ben elhangzott előadástól függetlenül érdemes hivatkozni az asztrobiológus David Grinspoon cikkére, amely a Sky and Telescope márciusi számában jelenik meg. Grinspoon felveti, hogy az égitest különös fényváltozására hosszúkás alakján kívül két további magyarázat is adható. Az egyik szerint az égitest egyik oldala sötétebb, a másik világosabb, bár elismeri, hogy ezt legalább olyan nehéz megmagyarázni, mint a hosszúkás alakot. A másik magyarázat, amelyet Grinspoon cikkében meglehetősen komolyan felvet, hogy a test akár mesterséges eredetű is lehet. Elismeri, hogy a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek, ugyanakkor hozzáteszi, hogy sem hipotézise mellett, sem ellene nem sorakoztathatók fel meggyőző bizonyítékok. (Magyar kutatók szerint ugyanakkor természetes folyamatok is kialakíthatták a csillagközi térből érkezett égitest elnyúlt alakját, sőt annak igazából épp ilyennek kéne lennie. – A szerk.)